Az Erdőtörvény 2017.szeptemberi átfogó módosítása előtt a társult erdőgazdálkodás kötelező volt két esetben:

• ha az erdőnek több tulajdonosa volt, illetve ha
• az adott erdő több földrészleten volt nyilvántartva.

Gyakorlatilag tehát valamennyi közös tulajdonú edőnél kötelező volt egy személy (akár jogi, akár magánszemély) használatába adni a teljes erdő területét, és ezzel kötelezővolt megvalósítani a társult erdőgazdálkodást.

Azonban az átfogó módosítás során közelítették az erdő földhasználati szabályait a többi mezőgazdasági művelési ágú területéhez. 

Jelenleg hatályos szabályok szerint a közös tulajdonban álló erdőknél elsősorban használati rend kialakításával dönthetik el a tulajdonosok, hogy hogyan használják az erdőt: az egyik tulajdonos használatába adják a teljes erdőt, vagy használati megosztással kijelölik a tulajdoni hányadokra eső területeket önálló erdőgazdálkodási egységeket alakítva ki. Esetleg a teljes erdőt vagy a kialakított önálló erdőgazdálkodási egységet haszonbérbe avagy feles bére adják.

Amennyiben a használati rend kialakításása során használati megosztás mellett döntenek, akkor az egyes önálló erdőgazdálkodási egységek mindegyikének el kell érnie az átalgosan 30 méteres szélességet és az 1 hektáros területméretet. Ha ez nem áll fenn, akkor több tulajdonos is jelölhető egy egységbe. 

Előfordulhat olyan helyzet is, hogy ialakulnak az önálló erdőgazdálkodási egységek, azonban azok közül valamelyikre mégsem kerül erdőgazdálkodó bejegyzésre.

Amennyiben a közös tulajdonú területen a tulajdonosok nem élnek a használati rend kialakításának lehetőségével, akár a teljes területről, akár az önálló erdőgazdálkodási egységről beszélünk, akkor lép életbe az Erdőtörvény társult erdőgazdálkodási kötelezettsége, amely a módosítást követően már az erdőbirtokossági társulat alapítását vagy az erdőkezelésbe adást jelenti.

Jelenleg azonban az Erdőbirtkossági társulatokról szóló törvény szerint a földrészlet részterületére nem lehet - és valószínűleg nem is érné meg - ebt-t alapítani, az erdőkezelő személysre vonatkozó jogszabály pedig még készülőben van, jelenleg nem lehet társult erdőgazdálkodást újonnan megvalósítani. 

A módosított Erdőtörvény szerint a földhasználati szerződésben vagy használati megállapodásban szerepelnie kell a "felújítási biztosíték nyújtására vonatkozó rendelkezések"-nek. 

Az erdőfelújítási biztosíték bizonyos kockázati tényezők esetére az erdőgazdálkodó által letett összeg, amely a véghasználatra kerülő erdő felújításának biztosítására szolgál.

Az elrendelésének szükségességét az erdészeti hatóság az éves tevékenység bejelentésének elbírálásakor vizsgálja. Általában tehát a szerződés/megállapodás létrejöttekor még nem tudjuk, hogy az erdőgazdálkodónak fognak-e előírni erdőfelújítási biztosítékot vagy sem. Egy kis gondolkodással azonban a valószínűségét meg tudjuk mondani, és ha arra jutunk, hogy ez előfordulhat, mindenképpen érdemes végiggondolni, hogy ez mivel jár majd.

Alaphelyzetben a felek kikötik, hogy a használatba adók ilyet egymással szemben nem követelnek. Ha tudjuk, akkor azt is rögzíthetjük, hogy (egy előző erdőgazdálkodó esetében) ilyen jelenleg nincs az erdőrészlethez rendelve.

Az alaphelyzeten továbblépve azonban, megvizsgálva az erdőgazdálkodónkat és a használatba vétellel érintett konkrét erdőt és az Erdőtörvény előírásait látni fogjuk, hogy az adott erdő vonatkozásában várható lesz-e a biztosíték nyújtási kötelezettség.

Például:

összesen 17 ha-os hrsz-on van egy 10 ha-os véghasználati korú akácos (erdőfelújítási mód természetes- sarj), és egy 7 ha-os fiatal nemes nyaras. Közös tulajdonú a földrészlet. Az egyik tulajdonostárs lesz az erdőgazdálkodó, más területe nincs, ez az első nyilvántartásba vétele.

Mivel a gazdálkodó új, a véghasználati lehetőség pedig meghaladja az 5 ha-t, az erdészeti hatóság a véghasználat elvégzését biztosan erdőfelújítási biztosíték letételéhez köti. Azaz az éves tevékenység bejelentésére kap egy határozatot, hogy addig, amíg hektáronként 300.000 Ft-ot bankgaranciában, ügyvédi vagy hatósági letéti számlán (pénz vagy államkötvény) fel nem mutat, addig bizony nincs véghasználat. Az összeg 70%-át a sikeres I.kivitelkor szabadítják fel, a fennmaradó 30%-ot az erdőfelújítás befejezésekor (3-5 év).

Az erdőgazdálkodó ekkor szembesül azzal, hogy a véghasználathoz 3.000.000 Ft-ot le kell tenni. Földhasználati szerződés esetében (haszonbérlet, feles bérlet) véleményem szerint nincs nagy mozgástér, ott az erdőgazdálkodó kötelezettsége a biztosíték nyújtása. Más a helyzet tulajdonosi megállapodás esetében. Itt érdemes szabályozni a megállapodásban, hogyan teljesítsék az előírtakat. Az erdőgazdálkodó itt is bevállalhatja, hogy ő finanszírozza a biztosítékot, azonban a felek abban is megállapodhatnak, hogy minden tulajdonos hozzá kell járuljon a kötelezettséghez, és az általa "beadott" összeget a felszabadításkor ő kapja vissza.

Érdemes tehát megintcsak vissza nyúlni a szerződés/megállapodás alapjaihoz: erdőgazdálkodó személye - tulajdonosi kör - erdő. Ez a hármas adja meg, hogy milyen típusú és milyen tartalmú szerződést/megállapodást kössenek.

Vonatkozó jogszabáyhelyek:

2009.évi XXXVII törvény 19§ (2) c), 72§,

61/2017 (XII.21) FM rendelet (Végrehajtási rendelet) 48§

Úgy tűnik adott kérdések mindig koncentráltan jelennek meg, és többen, egymástól függetlenül keresnek meg azonos problémával vagy hasonló kérdéssel.

Így volt ez ezen a héten is.

A téma minden esetben erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételével kapcsolatos. A kérdés a többlethasználati megállapodás létrejöttére vonatkozott, méghozzá azzal, hogy jól értelmezik-e, hogy ha a szótöbbség egy kézben van, vagy az 1/3 rész három kézben koncentrálódik, akkor már minősített többség szükséges a használati megállapodáshoz.

Ezt a kérdést szeretném most tisztázni.

A kérdésként feltett arányok alkalmazására vonatkozó szabályok az Erdőtörvény 19/A§-ban találhatóak.

Ott felsorolásra kerülnek azon jogszabályhelyek, amely döntések meghozatalánál ezt a fajta számítást kívánja meg törvény.

A felsorolt jogszabályhelyek egyike sem szabályozza az erdő használatba adását. Ezek a szabályok az Erdőtörvényben a 20§-tol a 21/B§-ig találhatóak meg.

Közös tulajdonú erdő használatba adása tekintetében tehát továbbra is az Fétv szabályainak az alkalmazása az irányadó, azaz használati rend kialakítása esetén (használati megosztás vagy többlethasználati megállapodás) tulajdoni hányad szerinti szótöbbség dönt azzal, hogy a 10% tulajdoni hányaddal rendelkező nem ért egyet, akkor a 2/3 tulajdoni hányaddal rendelkező hozza meg a döntést, alapvetően ideszámítva azokat is, akiknél megadottnak a tekintendő a hozzájárulás.

Haszonbérletnél és feles bérletnél pedig egyhangú döntés szükséges, a megadottnak tekintendő hozzájárulásokra vonatkozó törvényi vélelmeket is alkalmazva.

Nem kell tehát alkalmazni ebben az esetben az Erdőtörvény 19/A§-át, és az ott írt számítási módokat.

Vonatkozó jogszabályok:

2009.évi XXXVII törvény (Erdőtörvény) 19/A§

2009.évi XXXVII törvény 20§-21/B

2013.évi CCXII törvény (Fétv) 69-76§

A kitermelt faanyagok szállításának dokumentálása úgynevezett szállítójegyen történik, amely szigorú sorszámadású nyomtatvány.

Az Erdőtörvény módosításához kapcsolódóan több rendeleti szintű jogszabályt is módosítottak többek között a szállítójegyre vonatkozót is.

Többen kerestek meg azzal a kérdéssel, hogy a tavalyi évben megvásárolt, még fel nem használat szállítójegy tömbbel mi a helyzet, használható-e még.

A hatályos előírások szerint még a módosítás előtt megvásárolt szállítójegy tömbök egészen 2018.december 31-ig felhasználhatóak, így azokat nyugodtan ki lehet futtatni. Azonban 2019.január 1-étől már nem használhatóak fel. Érdemes tehát feljegyeznünk, hogy melyik tömb mikor került megvásárlásra.

Vonatkozó jogszabály:

26/2016 (IV.11) FM rendelet - hatályát vesztette - 2018.dec.31-ig felhasználható szállítójegyekre vonatkozólag.

414/2017 (XII.18) Kormányrendelet - hatályos.

Ha 2013.december 15-e után vett termőföldet, és 2018 január 1-e után használatba szeretné adni, a következőre kell figyelni:

Az Fétv idén januárjában hatályba lépő módosítása szerint bizonyos esetekben semmisek lehetnek azok a földhasználati szerződések, amiket a már a Földforgalmi törvény hatálya alatt vásárolt, cserélt földekre kötnek. 

A földforgalmi törvény szerint a szerzéskor nyilatkozatban kell vállalni, hogy a megszerzett termőföldet a szerző fél nem adja használatba, azt maga használja. Ha mégis használatba adta az új tulajdonos, eddig annyi "szankciója" volt, hogy az illetékmentességét elveszítette, és - időponttól függően  - vagy az illetéket, vagy annak kétszeresét meg kellet fizetnie.

Ez változott meg a januárban hatályba lépő módosítással. Az Fétv 13/A és 46/A§-a ugyanis semmissé nyilvánítja azokat a földhasználati szerződéseket, amik a saját használatra tett kötelezettségvállalást megsértik. Ez alól kivétel a közeli hozzátartozóval, legalább 25%-ban tulajdonban vagy közeli hozzátartozó tulajdonában álló mg termelőszervezettel kötött földhasználati szerződés, valamint ha társult erdőgazdálkodást valósítanak meg a területen (erdőkezelő, erdőbirtokossági társulat).

Magyarra fordítva mit is jelent ez, különös tekintettel az erdőkre?

Ügyfél jelzi, hogy egy adott erdőt szeretne haszonbérelni. Tulajdoni lapon a tulajdonosok szerzési idejét és annak jogcímét meg kell vizsgálni. Meg kell határozni, hogy az egyes tulajdonosok bejegyzése 2013.12.15-e után, adásvétel, csere, részaránykiadás jogcímmel van-e. Ha a haszonbérleti ajánlattevő ezeknek nem közeli hozzátartozója, vagy nem az mg termelőszervezet tulajdonosa, akkor azokra sem új haszonbérletet/feles bérletet nem lehet kötni, sem pedig meglévőt meghosszabbítani.

Mi a megoldás? Önálló erdőgazdálkodási egységek kialakítása.

Vonatkozó jogszabályok:

Földforgalmi törvény 2013.évi CXXII tv 13§

Fétv: 2013.évi CCXII tv 13/A és 46/A§

Hetente legalább egyszer csodálkozva néz rám az ügyfél, amikor haszonbérleti szerződést javaslok részére, akár az erdő tulajdonosáról, akár a leendő erdőgazdálkodóról van szó.

Első aggodalmuk rögtön az, hogy hirdetményezésre kell adni a szerződést, és az hosszú idő. Azonban a haszonbérleti szerződéseket nem az adás-vételekre irányadó 60 napra, hanem mindössze 15 napra kell kifüggesztetni a föld fekvése szerint illetékes önkrmányzatnál.

A második probléma, amit ennek tisztázása után azonnal felvetnek, hogy az összes szomszéd és helyben lakó is rájelentkezhet az erdő haszonbérletére.

Itt a második meglepetés: erdőre eltérő elő-haszonbérleti szabályok vannak, nem azok érvényesek, mint az összes többi mezőgazdasági művelési ágra.

Erdőnél mindösszesen két elő-haszonbérleti jogosultat nevez meg a Földforgalmi törvény: volt haszonbérlőt és a földműves tulajdonostársat. Az, hogy ki hol lakik, vagy szomszéd földön gazdálkodik, nem releváns, őket nem illeti meg az elő-haszonbérleti jog erdő esetében.

A volt földműves haszonbérlőt vagy mg. termelőszervezet is csak akkor jogosult, ha az új ajánlat közlését közvetelenül megelőző legalább 3 évig volt haszonbérlője a területnek. Az is feltételele a joggyakorlásának, hogy az ő haszonbérleti szerződése nem közös megegyezéssel vagy egyoldalú felmondással szűnt meg.

Kicsi tehát azoknak a köre, aki "beléphet" az erdeti ajánlattevő helyére.

Nem beszélve tovább arról, hogyha "saját" céggel (legalább 25%-ban tulajdonban vagy közeli hozzátartozó tulajdonában lévő cég) vagy közeli hozzátartozóval kötünk haszonbérletet, hiszen ebben az esetben nem is kell alkalmazni az elő-haszonbérleti szabályokat. Sőt hatósági jóváhagyás alól is mentes a szerződés.

Használjuk bátran ezt a földhasználati jogcímet, hiszen mind jogilag, mind adózási oldalról az egyik legjobb formája annak, hogy egy erdőt használatba vegyünk.

..persze nem úgy talált, hogy egyszer csak séta közben találtam egy gazdátlan erdőt, és az most az enyém lehet.

Bár ha az erdészeti hatóság oldaláról nézzük, egy kicsit mégis.

Talált erdőnek nevezik, ha a tíz évente megejtett körzeti erdőtervezés során a kijelölt szakemberek feltérképeznek egy olyan földrészletet, ahol nem kéne, hogy erdő legyen, mégis erdő lett.

Ennek két oka lehet:

1. A tulajdonos vagy földhasználó az erdészeti hatósághoz történő előzetes bejelentés nélkül betelepítette valamilyen erdei fafajjal a földet. Ebben az esetben önerős erdőtelepítésnek hívjuk, és bizony marad az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként, hacsak nem kisebb az erdő, mint 1 hektár és a szélső fákban mért szélessége átlagosan nem kisebb, mint 30 méter. Viszont ebben az esetben kérelmezhető, hogy ezt az erdőrészletet vezessék ki az Adattárból, vagy minősítsék szabad rendelkezésű erdőnek. (Erdőtörvény 113§ (27). Érdemes a kérelmet úgy megírni, hogy az erdészeti hatóság döntse el, hogy kivezeti vagy szabad rendelkezésűvé minősíti az erdőt.

2. A másik esete a talált erdő kialakulásának, hogy a területet a földhasználó vagy tulajdonos nem a művelési ágának megfelelően (pl:szántóként vagy legelőként) használta,vagy évekig rá sem nézett a területre és az szépen fokozatosan befásodott olyannyira, hogy a végén erdő lett belőle. Ezt nevezik önerdősülésnek. Ezeket az önerdősüléseket is - kérelemre -  átminősíthetik szabad rendelkezésű erdővé.

Amennyiben szembesülünk azzal, hogy a területünk bekerült az Adattárba, járjunk utána, hogy mi az eredete a felvételnek, és ahhoz mérten használjuk ki a lehetőséget, hogy kevésbé kötött előírások szerint gazdálkodhassunk az erdősült területen.

Erre ugyanis csak a módosító törvény hatályba lépését követő kettő éven belül van lehetőség, azaz 2019.augusztus 31.-ig.

Megkezdődött a támogatói okiratok kiküldése erdőtelepítési pályázatok esetében. Az első információtól számított 19 perc telt az első telefon megérkezéséig. 2016-ban benyújtott támogatási kérelemnél csökkentett területtel fogadták el a támogatható területet.

Ez nyilván arra sarkall, hogy máris nézzünk utána a "jogorvoslati" lehetőségeknek. A támogatási rendszer az erdőgazdálkodásban a VP rendszerben új alapokra helyeződött, a közigazgatási rendszerből átkerült egy polgári jogi rendszerbe. Ez az eljárási szabályok változásával jár.

Az első és legfontosabb, hogy a támogatói okirat kézhezvételének napját jegyezzük fel!

A másik, hogy a kézhez kapott okiratot figyelmesen olvassuk át, és ha nem világos valami, konzultáljunk, kérjünk segítséget az értelmezéséhez.

Amennyiben a támogatói okiratban foglaltakkal nem értünk egyet, kézhezvételtől számított 10 nap van kifogást beterjeszteni elektronikus formában.

Az eljárás során megsértett jogszabályi vagy pályázati kiírási rendelkezést pontosan meg kell határozni, enélkül a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítják. Nem elegendő tehát leírni, hogy nem ért egyet és miért.

Elő kell tehát venni a vonatkozó jogszabályokat és a pályázati kiírást és annak általános útmutatóját is.

Sok esetben keresnek fel kétségbeesetten, hogy a közös tulajdonú erdőben több tulajdonos elhunyt és nincs hagyaték, így nem mernek nekikezdeni az erdő használati viszonyainak rendezésébe.

A közös tulajdonú erdők esetében egyre nagyobb a tulajdoni hányadok elaprózódása, öröklés esetén egy nagyon kicsi, akár filléres rész is több részre oszlik.Sokszor ugyan ismerjük az örökhagyó leszármazóit, de a hagyatéki eljárás során a kis tulajdoni hányadú erdő kimaradt a leltárból, az örökösöknek pedig már nem éri meg a pót-hagyatéki eljárás lefolytatása. Így az örökhagyó marad az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként. Az örökösök személye így számunkra hivatalosan nem ismert.

Az Fétv (2013.CCXII tv.) erre az esetre is kínál megoldást: megadottnak tekintendő a hozzájárulás, akár használati megosztásról, akár többlethasználati megállapodásról, akár földhasználati szerződésről (haszonbérlet, feles bérlet) van szó. Az örökösöket hagyaték és tulajdonjog bejegyzés hiányában ismeretlennek tekintik, akikkel a használati ajánlattétel közlése nem lehetséges.

Ez mit is jelent a gyakorlatban, mi a teendő ezen tulajdonostársak esetében?

Az ajánlattétellel egységes szerkezetbe foglalt használati megállapodást vagy földhasználati szerződést igazoltan közölni kell minden, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonossal és haszonélvezeti/özvegyi jog jogosulttal.

Amennyiben rendelkezésünkre áll egy halotti anyakönyvi kivonat vagy annak másolata, akkor az adott tulajdonos részére nem szükséges kiküldeni a szerződést, az okirat csatolásával igazolhatjuk hogy megadottnak kell tekinteni a hozzájárulását.

Ha ilyen nem áll rendelkezésünkre, akkor postán, tértivevényesen a tulajdoni lapon megadott címre feladjuk a szerződést. Ekkor két dolog történhet: vagy visszakapjuk a bontatlan levelet, "bejelentés szerint elhunyt" postai jelzéssel, vagy valaki átveszi a címen. Ha átvették, akkor  a 30 nap nyilatkozattételi időt ki kell várnunk. Ha bárki aláírná a szerződést, az nem joghatályos nyilatkozat, hiszen a tulajdonjogot az keletkezteti, ha a tul.lapra bejegyzésre kerül az illető. Tehát az elhunyt helyett az örökös - az említett bejegyzés hiányában - nem nyilatkozhat.

Nem kell tehát megijedni, ha ilyen tulajdonostárs van, az eljárás tiszta és egyértelmű.

Vonatkozó jogszabály: 2013.évi CCXII tv 71§ (3)aa) és (4)b.