Többször is előfordul, hogy a tulajdoni lapon erdőként nyilvántartott terület az Országos Erdőállomány Adattárban nem szerepel.

A közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó eljárásban azonban az értékbecslési ajánlat elkészítésekor erdők esetében kizárólag az eljárásra kiadott végrehajtási rendelet (647/2020 (XII.23.) Korm.r.) által előírt képlet szerint, az Adattárban szereplő fakészlet és fahozam adatokkal kellene számolni. Azonban ilyet nem találhatunk, mivel a terület nincs az Adattárban.

A 2023. május 15-én hatályba lépett módosítás alapján (többek között) ez az eset is rendezésre került. 

A Vhr 22§ (2) bekezdése alapján ".... az értékbecslési ajánlatra a fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészletre vonatkozó szabályok az irányadóak."

Azaz az NFK által közzétett járásonkénti és hektáronkénti értékekkel kell első körben számolni.

Ez akkor lehet irányadó, ha a vizsgált területen faállomány van. 

Amennyiben az erdőket érintő, közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó eljárások gyakorlati tapasztalatairól többet szeretne tudni, még jelentkezhet a következő helyszíneken megtartásra kerülő előadásokra:

2023. 06.01. Kaposvár,

2023.06.15. Kecskemét,

2023.06.22. Debrecen.

Regisztrációs lap itt elérhető.

regisztrációs lap letöltése: IDE KATTINTVA

Ismét törvényi módosítások elé nézünk, az erdővel kapcsolatos földhasználati szabályokat illetően.

 Amennyiben elfogadják a javaslatot, kaphatnak egy kis könnyítést a magánerdő tulajdonosok.

 2020.júliusától  ha az erdőterületet közeli hozzátartozónak vagy az ún. saját cégnek akarják erdőkezelésbe vagy erdőgazdálkodási haszonbérbe adni, akkor a használatot szerzőnek is meg kell (még pillanatnyilag is) felelnie az „erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolású erdészeti szakirányító vállalkozással szemben támasztott követelményeknek. Ha tehát maga a közeli hozzátartozó nem rendészeti feladatot ellátó felsőfokú végzettségű aki legalább 5 éve hivatalosan is nyilvántartott  ’bírságmentes’ jogosult erdészeti szakszemélyzet akkor bizony nem adhatták haszonbérbe az erdőt a részére.

 Ezzel komoly hátrányba kerültek azok, akik a családon vagy a családi cégen belül szerették volna megoldani az erdőgazdálkodást.

Találkoztunk olyan ügyféllel, aki több száz hektár erdő telepítési tervét adta fel mert nem tudta volna a saját egyszemélyes kft.-jén keresztül megoldani. A vállalkozásba mást,idegent nem akart bevenni vagy képviseletre jogosulttá tenni - (miért is tenne ilyet valaki?) - ő viszont nem felelt meg a feltételeknek.

Ugyanez a szabály vonatkozik azokra a megbízott erdőgazdálkodókra is, akik a család tulajdonában álló erdőre szeretnének majd 2021 december 31.-e után visszajegyzésre kerülni de nincsenek a tulajdoni lapon és nem is jogosult erdészek. Nekik is csak a szívességi földhasználat maradt.

 Hogy ez miért hátrány?

 Természetes személy(tehát nem kft,bt,ebt,szövetkezet,…stb,) erdőgazdálkodó esetében a szívességi földhasználatnál – mivel a használat átengedéséért ellenértéket nem fizet az erdőgazdálkodó – valamennyi bevétel és költség a földhasználónál(erdőgazdálkodó) keletkezik. Az erdőgazdálkodás egyik sajátossága, hogy a bevétel jellemzően nem évente, hanem sok év elteltével a véghasználatkor keletkezik általában relatíve magas összeggel. Viszont a gazdálkodással, konkrétan az erdőfelújítással kapcsolatos költségek nem a  bevétel évében hanem azt követően több éven keresztül realizálódnak, így azokat a  korábbi bevétellel nem tudja szembe állítani a gazdálkodó. Azaz a bevétel évében a teljes összeg után be kell fizetni az összes közterhet az egyéni vállalkozó/őstermelő/adószámos magánszemély gazdálkodónak.

 Ellenben a többi, erdőre vonatkozó földhasználati szerződés esetében – erdőgazdálkodási haszonbérlet, erdőkezelés és erdészeti integráció – a tulajdonos oldalán a használatba adás ellenértéke személyi jövedelem adó mentes bevétel(SZJA törvény 1.sz. melléklet. 9.8. pontja). Az erdőgazdálkodónál pedig az ellenérték kifizetése költségként jelentkezik.

 Ezért is érezhették sokan tisztességtelennek hogy míg a szántóknál szja mentes haszonbérleti díjak realizálódhattak a családban, addig az erdők  esetében a közeli hozzátartozók belekényszerülnek a szívességi földhasználatba amivel nem jogosultak szja adómentességre. 

 Fentiek miatt így örömmel láttuk, hogy a tervezett módosítás szerint nem kell majd hogy „erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolású erdészeti szakirányító vállalkozás legyen bármely közeli családtag vagy a családi bt, ha az erdő amit használatba venne kizárólag a leendő gazdálkodó közeli hozzátartozói vagy az erdő a bt. tagjainak vagy közeli hozzátartozóinak tulajdonában van.

 Vegyék figyelembe azonban azt hogy ha csak egyetlen olyan tulajdonos vagy özvegyi/haszonélvezeti jogosult van a tulajdoni lapon, akivel szemben nem áll fenn a közeli hozzátartozói vagy a cégben a 25%-os tulajdonosi részesedés, akkor az általános szabályok lépnek életbe.

 Mutatunk két példát erre:

Adott egy erdőterület 3 tulajdonossal.

Az erdőgazdálkodó egy cég lenne. Mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül. A cég tulajdonosa: Károly – 40%, László-40% és Béla-20%.

Az erdő tulajdonosai: Károly – 40%, László 40% és Béla felesége -20%.  

A cégnek meg kell felelnie mindkét feltételnek, azaz nem elegendő, hogy mg.termelőszervezet hanem erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolású erdészeti szakirányító vállalkozásnak is be kell jegyeztetni. Oka: Ugyan Béla és a felesége közeli hozzátartozók, azonban Béla a cégben nem éri el a 25%-os tulajdoni részesedést. Így emiatt a könnyített szabály már NEM érvényes az erdő egészének használatba adására.

 Másik példa: Adott az erdő, 5 unoka tulajdonában van. Erdőgazdálkodó az apai ági nagypapa lenne. Azonban az 5 unoka tulajdoni hányadára bejegyzésre kerültek az anyai ági nagymamák haszonélvezeti jogai.

Míg a nagypapa és az unokák között fennáll a közeli hozzátartozói jogviszony, addig az irányadó Földforgalmi törvény szabályai szerint az apai ági és az anyai ági nagyszülők egymással nem minősülnek közeli hozzátartozónak.

A haszonélvezeti jogosult tulajdonosnak minősül, és a döntése megelőzi a tulajdonosét. Így a nagypapa a nagymamáktól venné használatba az erdőt, azonban szívességi földhasználatba nem veheti mert nem közeli hozzátartozók. Haszonbérbe/erdőkezelésbe ugyancsak nem veheti, mert nem „erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolású erdészeti szakirányító vállalkozás. Ha a nászasszonyok haszonélvezeti jogát töröltetik a tulajdon lapról, akkor már csak az unokák lesznek akikkel szerződni kell, és a módosítás elfogadása után minden könnyítést megkapnak az erdő használatba adásánál. Az más kérdés, hogy a karácsonyi családi vacsora milyen lesz…

 A törvénymódosításból nem csak a feljebb leírtak érintenek minket.

Megváltozik a hatósági jóváhagyás eljárási rendje, illetve a haszonbérlet általános szabályai között is vannak új előírások.

A teljesség igénye nélkül: először a Földhivatalhoz kell majd beadni a szerződéseket és az előzetes ellenőrzés után a Földhivatal fog gondoskodni a hirdetményezésről.

Ami érdekesebb: a haszonbérleti díj kizárólag banki átutalással vagy postai utalvánnyal lesz teljesíthető, minden más felek közötti megállapodás semmis. Mivel viszonylag gyakran van, hogy a haszonbérbe adó erdőtulajdonos tűzifát szeretne az erdejéből, így a haszonbér egy részét természetbeni juttatásként kérik beírni a szerződésbe. Reméljük ezt a természetbeni teljesítés lehetőségét az új rendelkezéssel nem veszítik el.

 Javasoljuk, hogy amennyiben most készítenek erdőre szóló földhasználati szerződéseket, vegyék figyelembe hogy mi fog változni, mert mire hatósági jóváhagyásra kerülnek valószínű hogy már az új szabályok alapján fogják elbírálni őket.

 A törvényjavaslat teljes szövegét ITT olvashatják el.

Elérkezett a többször módosított időpont, egyenlőre nincs további 'egérút'. Az általunk korábban leírt eljárási rendben a megbízási szerződés alapján gazdálkodó erdőgazdálkodók kivezetésre kerülnek az Adattárból. 

A megbízott erdőgazdálkodók jogviszonyának megszűnéséről az erdőgazdálkodók közvetlenül, míg az érintett tulajdonosok az NFK honlapján közzétett hatósági hirdetményből értesülhetnek – legalábbis a Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal illetékességi területén lévő erdőterületek vonatkozásában.

A hirdetmény melléklete szerint több, mint 26.000 hektár erdő kerül ún. rendezetlen gazdálkodási viszonyú státuszba csak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun –Szolnok megyékben.

A hirdetmény elérhető:  https://nfk.gov.hu/hatosagi_hirdetmeny/1837

 Arról, hogy a hatályvesztés milyen jogkövetkezményekkel jár/járhat többször is írtunk.

 Ezzel a bejegyzéssel abban szeretnénk segítséget nyújtani, hogy mit kell tennie az érintetteknek, hogy az erdő használati viszonya rendezett legyen.

Tisztelt jogosult erdészeti szakszemélyzet,

amennyiben Ön részt vett egy vagy több, az NFK által akkreditált, választható kiegészítő képzésen vagy rendezvényen és meg szeretne bizonyosodni arról hogy kreditpontjai bekerültek a nyilvántartásba, esetleg igazolást szeretne kapni ennek tényéről, a következő a teendője:

Az NFK hatáskörrel rendelkező osztályával történ telefonos egyeztetés alapján a képzést tartó szervezet által, részükre megküldött jeleneléti ív alapján az NFK munkatársai rögzítik a szakszemélyzeti nyilvántartásba a megszerzett kreditpontot és azt hogy mely képzésen vett részt a szakszemélyzet. 

Ezt az erdészeti hatóság a saját informatikai rendszerében, a szakszemélyzeti nyilvántartási részben éri el.

Az erdőről, erdő védelméről és erdőgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII törvény 98§ (1) bekezdés és (1a) l) pontja értelmében:

„98. § (1) Az erdészeti hatóság az erdészeti munkák szakmai irányítására jogosult személyekről, illetve vállalkozásokról erdészeti szakirányítói névjegyzéket vezet.

(1a) Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az erdészeti szakszemélyzet alábbi adatait tartalmazza:

….....

1. j) a továbbképzéseken való részvételt igazoló bejegyzések,

..........

1. l) a továbbképzéseken megszerzett kreditpontok, …”

 Ezen kívül az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020 (V.28) Kormányrendelet 12. § (1) bekezdése szerint: „A nyilvántartást – a 21. §-ban foglalt kivétellel –

1. a) erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet esetén a kérelmező állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye,
2. b) erdészeti szakirányító vállalkozás esetén a vállalkozás székhelye, vagy központi ügyintézési helye

szerint illetékes erdészeti hatóság vezeti.”

 A kormányrendelet 25. § (1) bekezdése szabályozza az igazolás kiadásának módját és tartalmát: „A nyilvántartásból adatszolgáltatást – … miniszteri rendeletben meghatározott díj megfizetése ellenében – az erdészeti hatóság végez.

(2) A szakirányítói névjegyzékben nyilvántartott igénylőnek a rá vonatkozó adatai igénylésekor a szemlemásolat

98. a) az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet esetében az 98. § (1a) bekezdés a), d) és f)–m) pontjában megjelölt adatokat,
99. b) erdészeti szakirányító vállalkozás esetében az Evt. 98. § (1b) bekezdésében megjelölt adatokat

tartalmazza.”

 Ennek igénylésére külön formanyomtatvány nem jelent meg. Tehát ha a szakszemélyzet írásbeli kérelmet nyújt be ebben a tárgyban(szabadon megfogalmazva kérelmét) az illetékes erdészeti hatósághoz, annak kiadását a fenti jogszabályhelyek és az Ákr (2016.évi CL törvény) 95§ (1) bekezdése alapján nem tagadhatják meg, az igazolást az aktuális adatokról ki kell állítaniuk.

Az idén júliusban életbe léptetett erdészeti szakszemélyzetre vonatkozó új rendelet több tekintetben is indokolatlan, szerintem már-már diszkriminatív szabályokat tartalmaz.

Ezek közül az egyik az volt, hogy „erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt státuszt megszerzése céges minősítésben egy munkavállaló útján teljesíthető. Azonban ha egyéni vállalkozóként erdészeti szakember szeretett volna ilyen státuszt kapni, akkor számára nem állt rendelkezésre ez a lehetőség. 

Mivel a kiemelt státuszhoz felsőfokú erdészeti végzettség szükségességét írták elő, a szabályozás gyakorlatilag kizárta, megfosztotta a középfokú végzettségű erdészeti szakembereket annak lehetőségétől, hogy 3. személyként erdőre, használati jogosultságot szerezhessenek.

 Ez most megváltozik december 16-ától!

 A Magyar Közlöny 271. számának tanúsága szerint az 564/2020 (XII.8.) Kormányrendeletben ugyanis módosításra került a szakszemélyzeti rendelet 10§-ának b) és c) pontja. Ezzel lehetővé teszik, hogy az egyéni vállalkozó jogosult erdészeti szakszemélyzet nemcsak saját maga, hanem munkavállalója útján is teljesíthesse az „erdőgazdálkodásra jogosult” státusz feltételeit.

Ha veszünk egy legalább 5 éve nyilvántartott jogosult erdészeti szakszemélyzetet aki egyéni vállalkozó, és rendészeti feladatot is elláthat, de „csak” középfokú végzettségű,  a Kormányrendelet szerint önállóan, saját maga nem alkalmas arra hogy más erdejében erdőgazdálkodást folytathasson. Az előírt feltételeket munkavállaló útján sem teljesíthette.

 2020.december 16.-a után azonban ha munkaviszonyban – annak minden járulékos terhével – munkáltatóként foglalkoztat egy erdőmérnököt, akkor az illetékes erdészeti hatóság nyilvántartásba tudja venni, mint „erdőgazdálkodásra jogosult” erdészeti szakirányító vállalkozást. Ezzel megnyílik az út számukra is, hogy erdőgazdálkodás haszonbérleti vagy erdőkezelési szerződést kössenek, esetleg erdészeti integrációba vonjanak erdőterületeket.

 Ez szerintünk pozitív előrelépés, azt viszont továbbra sem értjük hogy egy átlagos, mindennapos erdőgazdálkodás során mi az a tétel amihez ne lenne elegendő egy középfokú technikusi végzettség és mondjuk 20 éves szakmai tapasztalat. Az Erdőtörvényben eddig is világosan le volt írva hogy milyen tevékenységekhez szükséges mérnöknek lenni. És ez azóta sem változott. Tehát ha az erdőgazdálkodási tevékenység igényelte a mérnöki pluszt, akkor kikerülhetetlenül alkalmazni kellett azt a többletet amit nyújtani tudtak.

 Reméljük, hogy a változások tovább folytatódnak, és más olyan szabályok is módosításra kerülnek, amelyek az erdők tekintetében indokolatlanul szigorúbb előírásokat tartalmaznak más termőföldek használatba adásához viszonyítva. Ehhez azonban az érdekképviseleteknek és nekünk magunknak is tennünk, lépnünk kell. 

 Íme a módosítás Közlöny szerinti szövegezése:

 „Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint
az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.)
10. § b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az erdészeti hatóság – kérelemre – „erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolással tartja nyilván az erdészeti
szakirányító vállalkozást, ha az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosításához a 9. § (1) bekezdésében
előírtakon felül, megfelel az alábbi feltételeknek:]
„b) törvényes képviselője, személyesen közreműködő tagja, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó természetes személy vagy a felsoroltak munkaviszonyban álló foglalkoztatottja
ba) felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,
bb) rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, és
bc) legalább 5 éves időtartamban jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban bejegyzett, és
c) az erdészeti szakirányító vállalkozás az erdőgazdálkodásába vont összes terület alapulvételével, minden
megkezdett ezer hektárja után legalább egy jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik, törvényes
képviselőjét, személyesen közreműködő tagját, munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló
jogviszonyban álló foglalkoztatottját figyelembe véve.”
(2) A Kr. 18. § (2) bekezdésében a „b) pontjában” szövegrész helyébe az „a) pontjában” szöveg lép.
4. Záró rendelkezések
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba”

A jelenleg odaítélhető erdőtelepítési támogatási összegek és a feltételek módosítása sokaknak meghozta a kedvét ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas földterületein erdőt létesítsen. Sőt, akár a magas hozammal kecsegtető területeiket is „beáldozzák” a későbbi, kötött gazdálkodás oltárán.

Számos, az interneten fellelhető szakmai oldal szerint sosem volt olyan magas az erdőtelepítési kedv, mint mostanában.

Az erdőtelepítés elhatározása és a támogatási összeg kiutalása között azonban néha rögös úton kell végigmennie a gazdálkodónak, mely folyamatról ebben a bejegyzésben olvashattak.

Mai írásunk témája a 2020-as változások hatása az erdőtelepítőkre, azok közül is azokra akik nem „saját földterületen” vállalták fel az erdőtelepítést.

A hátralévő sorokban azok is választ kaphatnak kérdéseikre, akik jelenleg haszonbérleti szerződéssel vannak az erdőgazdálkodói nyilvántartásban, azonban a szerződésük hamarosan eléri a lejárati időt.

Régi megoldatlan probléma a közös tulajdonú termőföldek tulajdoni viszonyainak rendezése.

A közös tulajdon megszüntetésére irányuló megoldás, vagy ahogy a köznyelv emlegeti az „állami kimérések” az erdőket sohasem érintették, azokat önálló hrsz-on közös tulajdonnal jegyezték vissza így a tulajdonosi közösség létszámának megnövekedése és tulajdoni hányadok elaprózódása erre a művelési ágra jellemző a legjobban. Nem ritka a száz fő feletti tulajdonosi kör és az 1 hektár alatti tulajdoni hányad.  

 A helyzet feloldására egy új rendszer került kidolgozásra, melynek törvénytervezetét áprilisban terjesztették elő, 2020. július 3-án elfogadták és 2020. évi LXXI számú törvényként ki is hirdették.  

Az egyszerűsített eljárás mikéntjéről – azon kívül, hogy milyen döntés aránnyal jön létre a megosztás - részletesebb információt, konkrétumokat azonban kevésbé hallhattunk. Ehhez bizony szükséges a törvény teljes átvizsgálása. Az általánosságban adott tájékoztatók egy felvázolt képet adnak, azonban “az ördög mindig a részletekben rejlik”. Sokszor komoly akadálya lehet már az eljárás megindításának is, hiszen a törvényben felsorolt nagy számú esetben a kérelem már a benyújtáskor visszautasításra kerül.   

Történelmi múltunkból fakadóan rosszul csenghet fülünknek hogy egyezség hiányában az állami kisajátítás lesz a megoldás, és az ezzel való rémisztgetés sokszor ösztönözheti a megegyezést. De ez persze nem minden esetre lesz igaz - meghatározott számú tulajdonos és meghatározott nagyságú terület esetén működhet csak, háromszori eredménytelen kísérlet után - azonban tény, hogy egyes kivételes! esetekben akár ez is lehet a végkifejlet.  

  Az ok, amiért a témával mi is foglalkozunk, hogy ez a közös tulajdon megszüntetését célzó törvény most először az erdő művelési ágú területekre is vonatkozni fog. Rengetegen kérdeznek az eljárásról, készülnek rá nagy izgalommal. Azonban még sok kérdésre nincs válasz  és amíg konkrét ügyekben konkrét döntések nem születnek,  nem is lesz.  

Az érintettek biztosan számtalanszor végigolvasták és elemezték az új, erdészeti szakirányításról szóló rendeletet. Aztán úgy ahogyan mi is, próbáltak a lehető legtöbb emberrel/érintettel/szakmabelivel értekezni arról, hogy a rendeletben olvasottak mit is jelenthetnek.

Nem volt egyszerű dolgunk, és nem volt elég időnk sem.

 Mai bejegyzésünkben nem is igazán a rendelet értelmezésében vesznénk el, inkább a július hónap utolsó két hétvégéjén tartott erdészeti jogi fórumok tapasztalatai alapján és azok egyik szünetében elhangzott kérdés alapján nyúlnánk a témához.

Az NFK weboldalán elérhetőek a nyomtatványok, amellyel az erdészeti szakszemélyzet az új szabályok alapján kérelmezheti nyilvántartásba vételét /bejelentheti tevékenységét a kiemelt besorolások alapján is.

Mindenképpen fontos, hogy a kiemelt besorolások a nyilvántartásba kerüljenek, hiszen valamennyi "külsős" (pl. földhivatalok, NAV,NÉBIH-faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzés) ezt fogja ellenőrizni. 

 Erdőre és fásított területre földhasználati jogviszonyt keletkeztető szerződés 3.személyként kizárólag az "erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás" kiemelt besorolás bejegyzése után köthető.

A nyomtatványok elérhetősége a  https://nfk.gov.hu/Erdeszet___Nyomtatvanyok_news_303 linken, az Erdészeti szakirányítók nyilvántartásba vételi kérelméhez kötődő cím alatt.