A jelenleg odaítélhető erdőtelepítési támogatási összegek és a feltételek módosítása sokaknak meghozta a kedvét ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas földterületein erdőt létesítsen. Sőt, akár a magas hozammal kecsegtető területeiket is „beáldozzák” a későbbi, kötött gazdálkodás oltárán.

Számos, az interneten fellelhető szakmai oldal szerint sosem volt olyan magas az erdőtelepítési kedv, mint mostanában.

Az erdőtelepítés elhatározása és a támogatási összeg kiutalása között azonban néha rögös úton kell végigmennie a gazdálkodónak, mely folyamatról ebben a bejegyzésben olvashattak.

Mai írásunk témája a 2020-as változások hatása az erdőtelepítőkre, azok közül is azokra akik nem „saját földterületen” vállalták fel az erdőtelepítést.

A hátralévő sorokban azok is választ kaphatnak kérdéseikre, akik jelenleg haszonbérleti szerződéssel vannak az erdőgazdálkodói nyilvántartásban, azonban a szerződésük hamarosan eléri a lejárati időt.

A 2020.júliusi módosítás jelentősen megszigorította az erdők használatba adásának szabályait.

Mivel a 3. személy részére történő használatba adásra vonatkozó előírásokat kiterjesztették az erdőtelepítésekre is, nem érdemes csak úgy vállat vonva, - lesz ami lesz alapon - olyan kötelezettségeket vállalni, ami esetlegesen komoly pénzügyi vonzatokkal is járhatnak. Folyamatosan tájékozódnunk kell, hogy milyen feltételeket kell éppen teljesíteni ahhoz hogy a döntéstől számított kb 1 év múlva  - a támogatás kiutalási feltételeinek eleget téve - erdőgazdálkodó lehessen az ügyfél. Vannak azonban – nem is kevesen – olyanok akik kényszerpályán mozognak, hiszen a földhasználat megszerzése és az erdőtelepítés megvalósítása után szembesültek a megszigorított szabályokkal és azzal, hogy már nem biztos hogy teljesíteni tudják az abban támasztott feltételeket. 

Általában az a legegyszerűbb ha valamilyen életszerű, az ügyfelek által hozott esetek példáján keresztül próbálom levezetni és kibogozni a felmerülő buktatókat.

Az egyik ilyen esetben adott egy 1/1-es szántóföld, amin egy kft 2012 óta haszonbérlő. Haszonbérleti szerződése 2022-ig szól, azaz 1 év múlva lejár.

A cég mg. termelőszervezet. A bérlő még 2019-ben a bérbeadó beleegyezésével erdő telepítését határozta el. A kiviteli terv benyújtásra és engedélyezésre került. A haszonbérleti szerződést meg kell hosszabbítani, hogy legalább a támogatási időszak végéig fenn álljon. Ezen kívül alkalmassá kell tenni arra, hogy az erdőtelepítés megvalósítása után a Kft, erdőgazdálkodóként is bejegyzésre kerülhessen. Az új szabályok értelmében (Fétv 68/C§) harmadik személy akkor szerezhet erdőn/erdőtelepítésen használatot, ha „erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásnak” minősül. Erdőgazdálkodóként pedig kizárólag jogszerű földhasználót lehet bejegyezni. Csakhogy az erdőgazdálkodó bejegyzése iránti kérelem benyújtásának napján (2020. augusztusa) gyökeresen más szabályok vannak hatályban, mint akkor, amikor az eredeti földhasználati szerződés kelt (2012). A kérdés, hogy melyik hatóság milyen szabályt kell hogy figyelembe vegyen az eljárásánál? Egyáltalán melyik hatóságnak van ehhez köze?

Szerintem alapvetően azt kell vizsgálni, hogy pontosan mikor és mire jött létre az alapszerződés. Esetünkben 2012. november 5-én jött létre és szántó művelésére szól.

Az erdőgazdálkodói bejegyzéshez és a támogatás feltételének teljesítéséhez tehát a szerződés határidejének hosszabbítása, valamint az Erdőtörvény szerinti kötelező tartalmi elemekkel (erdő tag/részletjel, erdőfelújítási biztosítékról rendelkezés) történő kiegészítése szükséges. Egyébként a megváltozott hasznosítási mód miatt a haszonbérleti díj mértékét is érdemes lehet átgondolni.

Mivel a példában határidőt is hosszabbítunk, a Földforgalmi törvény 58§ (1) bek.-e alapján a bérlőnek a módosítástól számított 8 napon belül hatósági jóváhagyásra kell megküldenie a föld fekvése szerint illetékes Földhivatalhoz. Hogy a földhivatalnak mit és mi alapján kellene vizsgálni? - Az alapszerződés 2012.novemberében kelt, így NEM a Földforgalmi törvény hatálya alatt született. Normál esetben a szerződés módosítására, megszűnésére a létrejöttekor irányadó szabályok lennének igazak, azonban a Földforgalmi törvény tartalmaz egy ettől eltérő rendelkezést is (70§ (2) bekezdése), mely szerint hiába 2013.december 15-e előtt kelt a haszonbérlet, ha annak határidejét hosszabbítják (vagy a díjat csökkentik), akkor már bizony a Földforgalmi és ezzel együtt az Fétv rendelkezéseit is alkalmazni kell. Azaz, ha a bérlő kft nem felel meg az mg.termelőszervezet és az „erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás” kitételnek - illetve ezen módosítás az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés kötelező tartalmi elemeinek - akkor bizony a haszonbérlet 2020.november 5-ével megszűnik, és hosszabbítására nincs lehetőség.

Más lenne a helyzet, ha a Kft ugyanezen a 2012.novemberében kelt szerződés alapján egészen 2032.novemberéig lenne haszonbérlő. Az erdőtelepítés elhatározása és megvalósítása után ugyan szintén muszáj az alapszerződéshez hozzányúlni, azonban a határidő hosszabbítására nincs szükség. A haszonbérleti díj sem kerül csökkentésre. A szerződés „csak” kiegészítésre kerül, melyben a felek gyakorlatilag rögzítik a tényt, hogy közös akaratuknak megfelelően a szántóból erdő lett, az erdőnek szerepeltetik az Adattári adatait, és kiegészítik szerződésüket az erdőfelújítási biztosítékra vonatkozó rendelkezésekkel. A Földhivatalhoz be sem kell küldeni, hanem az „erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi kérelem” mellékleteként az erdészeti hatósághoz kell benyújtani. A Földforgalmi törvény 70§ (1) bekezdése alapján ebben az esetben SEM A FÖLDFORGALMI, SEM AZ FÉTV szabályait nem kell alkalmazni, tehát nem kell hogy a szerződéskiegészítés az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés kritériumainak megfeleljen. És az sem szükséges, hogy a bérlő „erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásnak” minősüljön.

Amennyiben az eredeti haszonbérleti szerződés már 2013. december 15-e után lett hirdetményezésre bocsájtva (figyelem!: nem a keltezés, hanem a hirdetményezés időpontja a mérvadó!), akkor bizony bármilyen módon akarnak a szerződéshez hozzányúlni, arra már a Földforgalmi és Fétv szabályai is érvényesek, mégpedig a módosítás napján - akkor éppen -  hatályos szabályok. Ha tehát van egy érvényes és hatályos haszonbérleti szerződés 2015-től 2025-ig, de meg szeretnénk azt hosszabbítani 2035-ig, akkor bizony már csak „erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásként” tehetnénk ezt meg.

Eddig arról beszéltünk amikor az alapszerződés mezőgazdasági művelésre szólt.

De előfordulhat olyan helyzet, hogy 2020.áprilisában úgy vett haszonbérbe egy természetes személy földműves egy szántót, hogy a szerződésben kifejezetten megegyeztek abban a felek, hogy erdőtelepítés céljára vonatkozik a használat. A haszonbérlet érvényesen és hatályosan még az új (júliusi) szabályok előtt létrejött.Ha a szerződés körültekintően lett megfogalmazva és már a megvalósítás után (2021) erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételre is gondolva gyakorlatilag minden benne van, akkor az alapszerződés maga alkalmas arra, hogy annak lejártáig erdőgazdálkodó bejegyzéséül szolgáljon.

 Sok esetben kizárólag a család tulajdonában álló földet a család tulajdonában lévő cég vagy közeli hozzátartozó haszonbérli. Jelenleg nem teljesen egyöntetű, hogy ezekre az esetekre mit kell/mit fognak alkalmazni.

A Földforgalmi törvény 13§ (2) illetve a 42§ (2) bekezdése értelmében nem minősül használat átengedésének, ha a tulajdonos a földhasználatot közeli hozzátartozója vagy min.25%-ban saját vagy közeli hozzátartozója tulajdonában lévő mg.termelőszervezet javára engedi át. Az ilyen fajta szerződés már létrejöttekor sem tartozik a hirdetményezési és hatósági jóváhagyás alá eső szerződések körébe, rögtön az erdészeti hatósághoz lehet benyújtani. (Ha egyetlen idegen is van benne, ez már nem működhet).

Ez a két előírás elvileg mentességet ad a szigorított szabályok alól, és anélkül tudunk haszonbérleti szerződést kötni vagy meglévőt módosítani/kiegészíteni, hogy „erdőgazdálkodásra jogosult” erdészeti szakirányító vállalkozássá alakítanánk a saját cégünket. Jelen pillanatban haszonbérleti szerződés megkötését javasolnám ügyfeleimnek erre az esetre, de elképzelhető, hogy valamelyik hatóság más típusú szerződést kér (pl.Ptk szerinti használati jogot alapító szerződés). Ennek a szabálynak a működőképességét azonban konkrét ügyekben szükséges majd „tesztelni”. 

Remélhetően nem nagy számú erdőtelepítőt fog érinteni a „kényszerpálya”, de azért biztos lesznek akik „befutnak a dzsungelbe”. A pénzügyi kockázat elég magas ezekben az esetekben hiszen akár többmilliós támogatástól eshet el az erőtelepítő erdőgazdálkodói bejegyzés hiányában úgy, hogy az erdősítést már megvalósította.