Országszerte a több ezret is meghaladja azon erdőgazdálkodók száma, akiknek a bejegyzése erdőgazdálkodási tevékenység ellátására szóló megbízási szerződésen alapul. A jelenleg hatályos Erdőtörvény szerint ezen jogviszonyok hatályukat vesztik 2020.május 7-én.  

Ha esetleg eddig nem tették, a hatályvesztés következményeiről korábban írt cikksorozatunkban ITT olvashatnak. 

Az alább felvezetett példa hűen tükrözi hogy egy szerződés törvényben előirt  megszűnése esetén, annak napjától a jogok már nem gyakorolhatóak, függetlenül attól hogy a korábbi jogosult kikerül a nyilvántartásból vagy sem.

Sokat vitatott kérdés az elővásárlási jog a termőföld adás-vétel (így az erdők) esetében. Azonban a 23/2019. számú közigazgatási elvi döntés, amely … itt https://kuria-birosag.hu/hu/elvhat/232019-szamu-kozigazgatasi-elvi-hatarozat olvasható, nemcsak ebben a tekintetben szolgálhat okulásra. 

Az ügy röviden - de nem feltétlenül akkurátusan- összefoglalva: 

Adott egy termőföld adás-vétel. Kifüggesztés alatt jön a szomszéd földet használó földműves, és a földhasználatára alapozva elővásárlási jogával élve bejelentkezik a földre, mert szerinte megelőzi az eredeti vevőt. Azonban a Földhivatal állítása szerint a földhasználati nyilvántartásukban a vétel tárgyát képező föld szomszédságában nincs földhasználó. Ennek következményeként emberünk nem azon a ranghelyen elővásárlási jogosult mint amit lenyilatkozott (mint a szomszéd földnek már 3 éve haszonbérlője), ezért hátrébb sorolják, az eredeti vevővel azonos ranghelyre. A Földhivatal az eredeti vevővel hagyja jóvá az adás-vételt.  

Hősünk  minden szinten jogorvoslattal él, azonban mindenütt „elbukja” az ügyet.  

De miért is?  

Minden Bíróság úgy ítélte meg, hogy a 3 éves földhasználói „minősítése” nem állja meg a helyét. Pedig már közel 20 éve használta  a területet. Az elővásárlási jognyilatkozat megtételekor  hatóságilag jóváhagyott haszonbérleti szerződéssel is rendelkezett . Akkor hogyan lehetséges ez?

A válasz nagyon prózai.  Alanyunk eredeti földhasználói jogcíme haszonkölcsön szerződés volt.  A haszonkölcsön szerződések viszont a Földforgalmi törvény egy rendelkezése folytán 2014.december 31.-el hatályukat vesztették.

Ismerős fordulat?  A törvényben foglaltaknak köszönhetően emberünk földhasználati bejegyzését 2015.január 1-el törölték a nyilvántartásból. A haszonbérleti szerződését 2015.decemberében kötötte, és - nagyon hamar - 2016 februárjában „már” jóvá is hagyták. Volt tehát egy „szünet”, amikor az egyik földhasználati jogcíme megszűnt, de a másik még nem jött létre. Mivel az adás-vétel 2016-ban volt, a haszonbérlet alapján a 3 éves földhasználata jogilag nem volt megalapozott. 

A Kúria azt is megállapította döntésében, hogy „22] A felperes álláspontja annyiban helytálló, hogy valóban nem a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti a földhasználatot a nyilvántartás deklaratív jellegéből adódóan, de a hatóság az Fétv. 93. §-a alapján a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatokat köteles közhitelesnek elfogadni, mindaddig, amíg annak valóságtartalmát nem döntik meg.”

A következő egy kitalált történet, de akár lehetne valóságos is:

2020.november 15. Áll az EUTR-es ellenőr az út szélén.Esik az eső, rossz napja van. Megállítja a kamiont ami roskadásig van pakolva frissen kitermelt fával.  Ellenőrzi a szállítójegyeket, fuvarleveleket és minden egyebet amire felhatalmazása van. A kamionon lévő rakományt egy bejegyzett erdőgazdálkodótól vásárolták egy 2020 októberi végi kitermelésből, ahogy az a felmutatott iratokból kiderül. Látszólag egyébként minden bizonylat stimmel , az okmányok rendben lévőnek bizonyulnak.

Az ellenőr felhívja az illetékes erdészeti hatóság egyik ügyintézőjét, és a következőket kérdezi:” - Van-e XY erdőrészlet az adattártban? – Igen van,  Ezen erdőrészlet gazdálkodója XY ? –Igen,Ő az;  Milyen jogcímen van bejegyezve XY a nyilvántartásba? – Megbízási szerződéses jogviszony,alapján.. 

-Köszönjük „- majd leteszi a telefont, odafordul a sofőrhöz és közli vele hogy lefoglalja a teljes szállítmányt….és a kamiont is.

Miért intézkedhetett így?

A jegyzőkönyvekben és a későbbi határozatokban az szerepel, hogy a szállítmány XY erdőrészletből származott.  Az Országos Erdőállomány Adattár szerint az erdőrészlet bejegyzett erdőgazdálkodója XY. Bejegyzésének alapja megbízási szerződés.  A fakitermelés és a fa értékesítése 2020.októberében történt. Az erdőgazdálkodói jogviszony az Erdőtörvény szerint a fakitermelés és a fa értékesítésének időpontjában már megszűnt.  Mivel fakitermelésre kizárólag erdőgazdálkodó adhat megbízást a lefoglalt szállítmány a fakitermelésre vonatkozó szabályok megsértésével kitermelt fa, tehát illegális fakitermelésből származik. De amúgy elég lenne neki pusztán csak a gyanú vagy a vélelem is.

forrás:portal.NEBIH.gov.hu

Az erdőgazdálkodó a nyilvántartásból való törléséről határozatot nem kapott hiszen megbízási szerződése, törvény szerint egy meghatározott napon megszűnt, mellyel automatikusan az erdőgazdálkodói jogosultsága is megszűnt. ( Evt.18§ 3.bek.) Bár jóhiszeműen járt el a gazdálkodó, mégis ugyanazzal a szankcióval sújtható mint amikor illetéktelenek által elkövetett fakitermelésről (falopásról) beszélünk.

Az erdőgazdálkodói jogosultság jogfolytonos fenntartása ezért kiemelten fontos is lehet. A Kúria döntéséből az is kiolvasható, hogy a földhasználati nyilvántartás - és persze hasonló módon az erdőgazdálkodói nyilvántartás is - egy, a felek között érvényesen és hatályosan létrejött jogcímen alapuló bejegyzés. Így amennyiben a földhasználatot megalapozó szerződés törvényi előírás szerint hatályát veszti, megszűnik maga a földhasználati jogosultság- ahogyan az erdőgazdálkodói jogosultság is! Az erdőgazdálkodói közhiteles nyilvántartás tehát – a még jelenleg hatályos rendelkezés szerint - 2020. május 7-én magával az Erdőtörvény vonatkozó rendelkezésével lesz cáfolható és annak valóságtartalma megdönthető!

A feljebb megosztott közigazgatási elvi határozat is jól tükrözi, hogy miért fontos a törvényi előírások alapján hatályát vesztő szerződések esetében - mint amilyen az erdőre szóló megbízási szerződés is - a földhasználati jogcímet időben rendezni vagy a dátum napjától minden arra alapozott tevékenységet teljesen beszüntetni.

Emberünk akkor nyerhetett volna a bíróságon, ha a haszonkölcsön szerződésének hatályvesztése előtt megkötik a haszonbérleti szerződést, azt hatóságilag jóváhagyják és be is jegyezteti. 

Kapcsolódó jogesetet szolgáltatott még az az Irodánkat felkereső erdészeti szolgáltatást nyújtó cég, aki – igen helyesen – lekérte a terület-kimutatását az erdészeti hatóságtól, és azzal szembesült, hogy a közel 600 hektárnyi gazdálkodásában lévő erdők 90%-ára megbízási szerződéses jogcímmel szerepel a nyilvántartásban. Ez előtt értetlenül és megdöbbenve álltak, hiszen mappákba lefűzve rendelkezésükre álltak a földrészletenként és tulajdonosonként megkötött haszonbérleti szerződések. 

Tanácsunkra egy kis otthoni/irodai kutatómunka után megtalálták a nyilvántartásba vételi határozataikat, illetve a körzeti erdőtervezéskor lezajlott jogszerű használat felülvizsgálat eredményeként meghozott határozatot. Abban is az szerepelt, hogy a benyújtott haszonbérleti szerződések alapján tartják nyilvántartásban őket. Ha elfogadjuk a téves nyilvántartási adatot(a bejegyzés alapja megbízás), akkor közel 30 földrészletre száz főt meghaladó tulajdonossal kellett volna „újraszerződni”. 

Azonban a meglévő szerződések és határozatok – és természetesen egy kis előzetes egyeztetés - alapján ebben az esetben egyértelműen a nyilvántartási bejegyzés hibájának kijavítása iránt kell intézkednie az erdészeti hatóságnak. A közhiteles nyilvántartási adat mind a hatóság saját határozatával, mind az ügyfél rendelkezésére álló okiratokkal megcáfolható volt.

Fenti ügyek alapján kijelenthető, hogy az erdőgazdálkodói bejegyzés alapjául szolgáló földhasználati jogcím(haszonbérlet,többlethasználat,szívességi földhasználat és megbízás) eltér magától a bejegyzéstől, azzal nem azonos fogalom. (Addig amíg nem rendelkezel ilyen bejegyzéssel, akkor sem vághatsz fát ha kizárólagos tulajdonos vagy az erdőben.) Az érvényesen és hatályosan létrejött földhasználati jogcím a bejegyzésnek az alapja. A bejegyzés az erdőgazdálkodói jogokat és kötelezettségeket keletkezteti és nem a földhasználati jogcímet. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló jogviszony megszűnik, például jogszabályi rendelkezés miatt egy meghatározott napon, vagy mert a határozott időtartam lejárt, arra a következő naptól már további jogosultsági jogokat alapozni nem lehet. Törlés ide vagy oda, onnantól már nem erdőgazdálkodó. 

 A megbízott erdőgazdálkodóknak a folyamatban lévő ügyeiket és a jövőbeni – idei és hosszabb távú – jogviszonyukat, ügyleteiket, támogatási vonatkozásokat kell átgondolni.  

Érdemes-e várni a jogviszony rendezésével?  

Tartsuk észben, hogy minden jogviszony módosítható, amennyiben még most, a hatályvesztés előtt rendezik, és egy későbbi jogszabály módosítás kedvezőbb opciót nyújt, válthat a tulajdonosi közösség. Azonban előfordulhat, hogy nem kedvezőbbre, hanem szigorúbb irányba történik elmozdulás az erdők használatba adásának tekintetében, így egy módosítás után már bizonyos lehetőségek nem állnak majd rendelkezésre.  

A várható módosításokról szó lesz a 4 helyszínes erdészeti jogi fórumon, melynek időpontjairól és helyszíneiről IDE KATTINTVA is tájékozódhat.