Március 1-től átszerveződik - ismét - a közigazgatás egy része, legalábbis az erdészeti hatóságok biztosan. Eddig a Kormányhivatalok alatti  egyik Járási Hivatal Agrárügyi Főosztályához tartoztak. Március 1-től azonban közvetlenül a Kormányhivatalhoz kerülnek átsorolásra.

Ez egyrészről örömteli, hiszen a hosszú, pontos megnevezés már-már kibogozhatatlan volt. Másrészről azonban komolyabb következménye is lesz a változásnak. 

Eddig ugyanis ha kaptunk egy olyan döntést (határozatot vagy végzést), amellyel nem értettünk egyet, a döntés ellen fellebbezést nyújthattunk be. Amennyiben nem győztük meg a döntéshozót, hogy nekünk van igazunk, akkor a fellebbezésünket és az ügyünket megküldték a másodfokú erdészeti hatóságnak. A másodfokú eljárásban erdészek/jogászok megvizsgálták az ügyet és a fellebbezést, és eldöntötték, hogy történt-e jogsértés. Nem voltak a fellebbezés tartalmához kötve, az egész ügyet komplexen felülvizsgálták.

Ha a másodfok döntésével sem értettünk egyet, akkor a közigazgatási bírósághoz fordulhattunk jogorvoslatért. Ekkor kellett keresetlevelet benyújtani, 2017-től a közigazgatási perrendtartás - mint új eljárási törvény - szabályainak betartásával. Március 1. után meghozott erdészeti hatósági döntések ellen azonban - mivel most már a Kormányhivatalhoz integrálták őket - nincs helye fellebbezésnek. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet jogorvoslatot kérni, csak éppen egyből úgy indulunk, hogy keresetlevél formájában kell azt benyújtani. A keresetlevélben konkrétan meg kell nevezni a jog- vagy érdeksérelmet. A Bíróság az ügyet a kereseti kérelem keretei között vizsgálja, azaz ha nem sérelmezünk valamit már az elején, a kereset kibővítésére már később egyáltalán nincs lehetőség, változtatására is csak korlátozott keretek között állhat módunkban.

Egy bírósági eljárás mindig sokkal hosszadalmasabb és költségesebb, mint egy közigazgatási jogorvoslati eljárás. A bírónak  biztosan szüksége lesz szakértőre, hiszen az erdészeti ágazat minden tekintetben különleges. Mind gazdálkodása, mind földhasználati szabályozása eltér a mezőgazdaságban megszokottaktól. 

Jó ha tudjuk, hogy lehetőség van a kereset benyújtása előtt is közjegyző előtti igazságügyi szakértői bizonyításra, illetve magától a bíróságtól is kérhető előzetes bizonyítás, így az idő múlásával már nehezen bizonyítható tényeket korábban is rögzíteni lehet. Viszonylag új szabályozás a magánszakértő lehetséges bevonása az adott ügybe.

 Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a március 1.-én beálló változást április 1-től újabb módosítás követi: megszűnnek a közigazgatási bíróságok és rögtön Törvényszék elé kell majd tárni ügyünket. 

Az ügymenetek nyilvánvalóan hosszabbak lesznek, hiszen a tárgyalást a keresetlevél beérkezéstől számított 30 napon belül tűzik ki, a beérkezéstől számított 60 napon belüli időpontra, ha egyáltalán az adott pillanatban minden rendelkezésre áll. A bírósági eljárásokat kötelező lesz "ésszerű időn belül" lefolytatni, amely - egy törvénytervezet szerint  - 3 év.

Még mindig sok vitás ügy megelőzhető lenne az erdészeti hatósági eljárásokban, ha az adminisztrációt rendben tartanák az erdőgazdálkodók, és a határidőket is betartanák. Törekedjünk hát a ránk vonatkozó szabályok ismeretére, hogy ne kényszerüljünk egy bonyolult és költséges bírósági eljárásban való részvételre..