@seepheerd:
Tisztelt kérdező, köszönjük a visszajelzést.
A tulajdoni hányadukra eső erdőterület használati megosztással önálló erdőgazdálkodási egység kialakításra nem alkalmas, illetve egyszerűsített felszámolási eljárásásban önálló földrészletté nem alakítható.
Amennyiben kérdése kifejezetten a egyszeeűsített közös tulajdon megszüntetésére vonatkozik, akkor szóba jöhet a csere (ha van máshol is földjük), vagy több tulajdonossal összeállva olyan közös tulajdonú területet létrehozása , amely az előírt 1 ha-t meghaladja. Ilyen eljárás csak a Veszélyhelyzet megszünése után indítható majd.
Ha erre nem akarnak várni, akkor természetesen a 'sima' adásvételre is van lehetőség, általában a legnagyobb tulajdonnal rendelkező szokta megvenni a társaktól a tulajdoni részeket önálló megkeresés és egyezkedés útján.
Nagyon jó írás.
Örököltünk hárman a családban egy erdőrészletet, csak egy helyrajzi számot látunk, és a 0.7ha méretet, ami egy 34ha-os erdőben van valahol.
Mi a csudát lehet ezzel kezdeni?
@Fiáth géza:
Felvetésére –bár blogunk célja, hogy az olvasónak ne kelljen a jogszabályszövegét olvasni és értelmezni - idézem a rendelet vonatkozó részét:
Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020 (V.28) Kormányrendelet ….
„9. § (1) Erdészeti szakirányító vállalkozásként az vehető nyilvántartásba, aki, vagy amely
a) a szervezetére irányadó jogi személyek nyilvántartásában szereplő vállalkozás vagy az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá tartozó, egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő személy,
b) erdészeti, egyéb erdőgazdálkodói, erdészeti szolgáltatási tevékenységi körrel rendelkezik,
c) …. a rendelkezési nyilvántartásba bejelentett, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló kézbesítési címét az erdészeti hatóságnak bejelenti,
d) legalább egy, erdészeti iratok ellenjegyzésére jogosult, „érvényes” státuszban nyilvántartott jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik, és
e) jogi személy esetében nem áll felszámolás vagy végelszámolás alatt.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szakszemélyzettel akkor rendelkezik az erdészeti szakirányító vállalkozás, ha
a) az egyéni vállalkozó személyében jogosult erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartásba vett személy, vagy
b) a jogi személy jogosult erdészeti szakszemélyzete a jogi személy törvényes képviselője, személyesen közreműködő tagja vagy munkaviszonyban álló foglalkoztatottja.
….
10. § Az erdészeti hatóság – kérelemre – „erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolással tartja nyilván az erdészeti szakirányító vállalkozást, ha az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosításához a 9. § (1) bekezdésében előírtakon felül, megfelel az alábbi feltételeknek:
a) törvényes képviselője vagy személyesen közreműködő tagja, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó személyében jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban „érvényes” státuszban szerepel,
b) törvényes képviselője, személyesen közreműködő tagja, vagy munkaviszonyban álló foglalkoztatottja, vagy egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó természetes személy
ba) felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,
bb) rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet,
bc) legalább 5 éves időtartamban, jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban bejegyzett, és
c) az erdészeti szakirányító vállalkozás – ide nem értve az egyéni vállalkozó szakirányító vállalkozást – az erdőgazdálkodásába vont összes terület alapulvételével, minden megkezdett ezer hektárja után legalább egy jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik, törvényes képviselőjét, személyesen közreműködő tagját, munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatottját, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó természetes személyt figyelembe véve.”
Fentiek alapján az erdészeti szakirányító vállalkozás kritériuma gazdasági társaság esetén teljesíthető alkalmazott újtán akkor is, ha maga a cégvezető vagy a cégtulajdonos nem jogosult erdészeti szakszemélyzet 9§ (1) d) és 9§ (2).
Egyéni vállalkozónak saját magának kell ennek megfelelnie.
Erdőgazdálkodásra jogosult kiemelt besorolást azonban már kizárólag akkor kaphat egy cég (jogi személy), ha a vagy a cégvezető, vagy a személyes közreműködő tag maga is szakirányú képesítéssel rendelkezik. Egyéni vállalkozónak pedig személyében kell teljesítenie az összes előírt feltételt (10§ a) pont).
Erdőgazdálkodásra jogosult” erdészeti szakirányító vállalkozás:
• gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó
• elektronikus kapcsolattartás
• legalább 1 „érvényes” státuszú jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik: (maga a vállalkozó ilyen, cég esetében vagy a vezető vagy a személyesen közreműködő tag "vagy a munkaviszonyban álló foglalkoztatottja ilyen"!!!!! ( ezt nem látom a jogszabályban ?)
Ha még mindig tart a gondolkodási idő, és vannak még kételyek, javasolnám tanulmányozni a 433/2017-es korm. rendeletet. Konkrétan:
"23. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőnek minősülő föld használatára vonatkozó bejegyzés erdőgazdálkodói nyilvántartásból történő törlésére irányuló hivatalból indított eljárást folytat le
a) természetes személy erdőgazdálkodó halála vagy erdőgazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén,
b) a használati jogosultság megszűnése esetén, illetve
c) ha az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tudja igazolni a használati jogosultságát.
(2) A használati jogosultság megszűnését az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság részére 8 napon belül bejelenti. Ha az erdőgazdálkodó erdőnek minősülő föld használatára szerződés alapján jogosult, a bejelentéséhez csatolnia kell a szerződés megszüntetését igazoló okiratot, kivéve, ha a használat a szerződés szerinti használati idő letelte miatt szűnt meg."
Alapvetően téves jogértelmezésnek tartom a posztban leírtakat.
Véleményem szerint az Evt. 113. §. (25a) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy a törvény erejénél fogva megszűnő megbízási jogviszonyokra a határozott idejű szerződésekre vonatkozó előírás ráhúzható. Erről ugyan is az említett jogszabályi hely nem rendelkezik.
Amiről rendelkezik, az a következő:
"(25a)531 A (25) bekezdés szerinti szerződések 2020. május 7-én hatályukat vesztik, az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból."
A hangsúly a "törli" szón van. Miután az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel hatósági eljárás keretében történik, és gyakorlatilag konstitutív, vagyis jogot keletkeztető procedúra, így annak törlése,miután jogot szüntet meg, vagyis az ügyfél(erdőgazdálkodó) jogait érinti, szintén csak hatósági eljárással oldható meg. Ezt egyébként nemcsak az Akr. hanem az Evt. is rögzíti.
"105/A. §381 (1) Amennyiben e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, az erdészeti hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásokba történő bejegyzésnek, törlésnek, adatmódosításnak kizárólag közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy más közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel alapján van helye."
Miután minden hatóság által vezetett nyilvántartás, így az erdőgazdálkodói is közhiteles nyilvántartás, a nyilvántartásból való törléshez is hatósági jogi aktusra van szükség, melyet az erdészeti hatóságnak hivatalból kell elindítania, és arra csak jogerős határozat (közokirat) alapján van lehetőség.
Megjegyzem továbbá, hogy nem csak, az 1996. évi LIV. törvény alapján van helye a törlésnek, hanem a törvény hatályba lépése előtt kötött megbízási szerződések alapján is.
Ez egyébként szintén az általam fölvázolt jogértelmezést erősíti.
Az Evt, ugyan is konkrét jogszabályi helyet hív föl (1996. évi LIV. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontja), illetve a '96 előtt megkötött megbízási szerződéseket. Vagyis a '96. évi törvény esetében nem a megbízási jogviszony a mérvadó, hanem az, hogy a szerződés megfeleljen a törvény 13. § (4) bekezdés a) pontjának. Nos jelen ismereteim alapján borítékolható, hogy ezt az erdészeti hatóságok nem fogják vizsgálni. Mint ahogyan azt sem fogják vizsgálni, hogy egyes konkrét szerződések valóban megbízási jogviszonyt takarnak-é a régi Ptk. előírásainak megfelelve. Egy szerződést ugyan is nem az elnevezése, hanem a tartalma szerint értékelünk.
Mindent egybe vetve, az erdészeti hatóságoknak az erdőgazdálkodói nyilvántartásból való törlést határozat formájában kell meghozniuk, biztosítva a fellebbezési jogot.
Mindaddig, amíg ezen határozat nem válik jogerőssé, addig az erdőgazdálkodói jogok, és kötelezettségek a nyilvántartásban szereplő erdőgazdálkodót illetik, kötelezik.
@Oszi51: Tisztelt Olvasó,
jó a kérdésfelvetés, sokszor kell tisztázni ezeket a fogalmakat.
A társult erdőgazdálkodás fogalmát az SZJA törvény nem adja meg.
Azonban az Erdőtörvény igen:
20/A. § (3) „Ha a közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egységet a tulajdonostársak többlethasználati megállapodás vagy földhasználati szerződés útján nem adják egy személy használatába, akkor azon
a) erdőbirtokossági társulat alapításával vagy
b) erdőkezelésbe adás útján
társult erdőgazdálkodást kötelesek folytatni.”
Tehát az valósít meg társult erdőgazdálkodást, aki ebt-t alapít (feltételezzük, hogy ha meglévőhöz csatlakozunk, az is megfelel) illetve aki erdőkezelővel az Erdőtörvény 21/A és 21/B§-ai szerint erdőkezelésbe adja az közös tulajdonú erdőt.
Ki is az erdőkezelő, akivel a fenti szerződést meg lehet kötni? Az Erdőtörvény 21/A § (1) bek-ében adják meg a fogalmát: „…. az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által erdőkezelőként nyilvántartott erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő)…”
Sajnos az a rendelet, amely a pontos feltételeket megadná, és amely alapján egy erdészeti vállalkozás erdőkezelőként nyilvántartásba kerülhetne, még nem jelent meg.
Így a társult erdőgazdálkodás megvalósítására gyakorlati lehetőség csak erdőbirtokossági társulat keretében van.
Azonban ne feledjük, hogy az Ön által hivatkozott SZJA szabály szerint:
Adómentes az erdőről, az ….erdőnek minősülő föld használati jogosultságának átengedése fejében, …… az erdőnek minősülő föld tulajdonosa vagy a haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha az erdőnek minősülő föld használatba adására …..kötött megállapodás (szerződés, …..) alapján – határozatlan időre szóló megállapodás esetén a jogosultnak az erdőnek minősülő föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság részére tett kiegészítő nyilatkozata alapján – a használatba adás ….. időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri.
Fentiek alapján egy többlethasználati megállapodás is lehet alapja az erdőből származó adómentes jövedelemszerzésnek.
Az 1995. évi CXVII Szja. Törvény 1. számú melléklet 9.8.1 és 2. pontja szerint lehetőség van az osztatlan közös tulajdonú erdőre a tulajdonosok között un. "társult erdőgazdálkodásra megállapodást (szerződés, alapító okirat)" kötni. Határozatlan időre kötött ilyen szerződés esetén, ha az erdőgazdálkodás időtartama az öt évet eléri, az erdő haszonvétele, árbevétele adómentes.
Kérdésem: van -e ilyen szerződés megkötésére minta, egyáltalán törvényi lehetőség?
Tisztelettel: Birck László erdőmérnök, erdőgazdálkodó
Üdvözletem ! Azzal a kéréssel fordulnék önöhöz, hogy , nekem testvéremnek és két unokatestvéremnek, a nevén osztatlan közös tulajdonban van kb17hektár erdőnk, aminek jelenleg nagybátyám az erdőgazdája, a jövő évtől én szeretném átvenni a helyét, kitöltöttem a hozzá kellő papírokat, szakirányítóval alá van íratva ! A gondom az lenne, hogy kellene még hozzá egy többlethasználati megállapodás ! Ebben tudna segíteni, formailag, hogy nézzen ki vagy esetleg abban segíteni, honnét tudnék letölteni hozzá egy formanyomtatványt ! Köszönöm előre is a segítségét !
Csevegés vége
Írj be üzenetet...
Üdvözletem!
2006 óta vagyok megbízási szerződéssel erdőgazdálkodó. A volt férjemnek és az ő testvérének van kevesebb , mint 5 % tulajdona ( 17 hektárból nincs egy hektárnyi részük se ). Nem kommunikálunk egymással. Tudom e regisztráltatni magam az ő hozzájárulásuk nélkül?
a jelenleg hatályos Erdőtörvény vonatkozó, 72 § (3) bekezdése pontosan így szól: "Nem kell erdőfelújítási biztosítékot nyújtania az erdőgazdálkodónak az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt esetben, ha az erdőterv által az erdőrészletben lehetővé tett tarvágást legfeljebb az érintett terület felén végzi el, és azt csak az erdőfelújítás 52. § (3) bekezdésében foglalt eredményességgel történő végrehajtását követően folytatja."
Az idézett paragrafus abban az esetben nem alkalmazható, ha az erdőfelújítási biztosítékot az erdőgazdálkodó elmúlt két évi erdősítési határidő túllépése miatt (72 § (1) a) pont) írták elő, csak a másik két esetben.
Ezen kívül az előírt két feltétel úgynevezett konjuktív feltétel, tehát mindkettőnek egyszerre kell teljesülnie.
Az Erdőtörvény fent hivatkozott 52. § (3) -a szerint: " Fokozatos felújító vágással vagy szálalóvágással érintett erdőben a véghasználatot és az erdőfelújítást úgy kell végrehajtani, hogy az idős faállomány és a sikeresen megtelepedett újulat együttes záródása ne csökkenjen hatvan százalék alá. Az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenést – ha a megfelelő fafajú és minőségű újulat természetes úton való megtelepedése nem biztosítható – legkésőbb a soron következő év április 15-ig mesterséges úton pótolni kell."
Ebből sajnos az következik - számomra legalábbis - , hogy csak olyan erdőkben lehet ilyen módon mentességet kérni, amelyet fokozatos felújító vágással vagy szálaló vágással véghasználnak. Azon erdők esetében amelyekben tarvágással véghasználnak, ezt a jogszabályhelyet nem tudja alkalmazni az erdészeti hatóság.
Üdvözlettel
dr.Balogh Natália
erdészeti jogi szaktanácsadó
Üdvözlöm,
amennyiben az ingatlan kizárólagosan (1/1) az egyik családtag tulajdona, és a másik - nem tulajdonos vagy haszonélvezeti/özvegy jogosult - közeli hozzátartozó lenne az erdőgazdálkodó, akkor a leendő erdőgazdálkodónak először is földműveként bejegyzésre kell kerülnie. Kettőjük között vagy szívességi földhasználati szerződést, feles bérletet vagy haszonbérletet lehet kötni. Amennyiben a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozók. a haszonbérletet ebben az esetben sem hirdetményezni nem kell, sem hatósági jóváhagyásra küldeni.
A szívességi földhasználat sajátossága, hogy valamennyi bevétel az erdőgazdálkodónál keletkezik, mivel a használatot a családtag ingyenesen, ellenérték nélkül engedte át. Ez az erdőknél nem túl előnyös.
Megbízási jogviszonyt erdőgazdálkodásra a továbbiakban már nem tudnak létesíteni egymás között, kivéve, ha az erdőgazdálkodó erdészeti szakirányú vállalkozóként erdőkezelőként nyilvántartásba kerül.
A szerződésnek - mindegyik típusnak - az Erdőtörvény, a Földforgalmi törvény és az Fétv (2013.évi CCXII.) is meg kell felelnie.
Teljes bizonyító erejű magánokirat lehet (két tanú vagy ügyvédi ellenjegyzés igazolja a felek aláírásának valódiságát).
Üdvözletem! Egyenes ági családi viszonyban,. szivességi földhasználat esetén pl. mi a metodikája az erdőgazdálkodói megújításnak? Családon belül egyik családtag a tulajdonos,a másik családtag az erdőgazdálkodó. Ez esetben elég hatósági jóváhagyás nélküli megbízás? Magánokirat,két tanúval, amit formailag az erdőtörvény "Erdőnek minősülő föld használatának általános szabályai" alapján írnak a felek ?
Egy -két Földhivatal földhasnzálati osztálya úgy értelmezi a szabályozást, hogy a Földforgalmi törvény 13 par. (2) bek.a) pontjában írt használat közeli hozzátartozó vagy saját (min.25%) vagy közlei hozzátartozó cég részére történő átengedése nem lehet szerződéses formában. A kérdésre, hogy akkor milyen formában lehet egyáltalán átengedni egyenlőre nincs válasz. De a jelek szerint ha a Földforgalmi törvény hatálya alatt vásároltunk, még közeli hozzátartozó részére sem adhatjuk haszonbérbe a földet!
Ha valakinek van esetleg már ilyen alapon elutasított földhasználat bejegyzése vagy másodfokon ügye, azzal szívesen konzultálnék!
Erdőgazdálkodás egy jogász szemével..
Erdőjog §
Erdőjog §
Utolsó kommentek:
Dr.Balogh 2021.05.01. 12:03:32
Tisztelt kérdező, köszönjük a visszajelzést.
A tulajdoni hányadukra eső erdőterület használati megosztással önálló erdőgazdálkodási egység kialakításra nem alkalmas, illetve egyszerűsített felszámolási eljárásásban önálló földrészletté nem alakítható.
Amennyiben kérdése kifejezetten a egyszeeűsített közös tulajdon megszüntetésére vonatkozik, akkor szóba jöhet a csere (ha van máshol is földjük), vagy több tulajdonossal összeállva olyan közös tulajdonú területet létrehozása , amely az előírt 1 ha-t meghaladja. Ilyen eljárás csak a Veszélyhelyzet megszünése után indítható majd.
Ha erre nem akarnak várni, akkor természetesen a 'sima' adásvételre is van lehetőség, általában a legnagyobb tulajdonnal rendelkező szokta megvenni a társaktól a tulajdoni részeket önálló megkeresés és egyezkedés útján.
Bejegyzés: Erdő adás-vétel közös tulajdonban
seepheerd 2021.05.01. 11:45:56
Örököltünk hárman a családban egy erdőrészletet, csak egy helyrajzi számot látunk, és a 0.7ha méretet, ami egy 34ha-os erdőben van valahol.
Mi a csudát lehet ezzel kezdeni?
Bejegyzés: Erdő adás-vétel közös tulajdonban
Dr.Balogh 2020.07.06. 14:26:39
Felvetésére –bár blogunk célja, hogy az olvasónak ne kelljen a jogszabályszövegét olvasni és értelmezni - idézem a rendelet vonatkozó részét:
Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020 (V.28) Kormányrendelet ….
„9. § (1) Erdészeti szakirányító vállalkozásként az vehető nyilvántartásba, aki, vagy amely
a) a szervezetére irányadó jogi személyek nyilvántartásában szereplő vállalkozás vagy az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá tartozó, egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő személy,
b) erdészeti, egyéb erdőgazdálkodói, erdészeti szolgáltatási tevékenységi körrel rendelkezik,
c) …. a rendelkezési nyilvántartásba bejelentett, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló kézbesítési címét az erdészeti hatóságnak bejelenti,
d) legalább egy, erdészeti iratok ellenjegyzésére jogosult, „érvényes” státuszban nyilvántartott jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik, és
e) jogi személy esetében nem áll felszámolás vagy végelszámolás alatt.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szakszemélyzettel akkor rendelkezik az erdészeti szakirányító vállalkozás, ha
a) az egyéni vállalkozó személyében jogosult erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartásba vett személy, vagy
b) a jogi személy jogosult erdészeti szakszemélyzete a jogi személy törvényes képviselője, személyesen közreműködő tagja vagy munkaviszonyban álló foglalkoztatottja.
….
10. § Az erdészeti hatóság – kérelemre – „erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolással tartja nyilván az erdészeti szakirányító vállalkozást, ha az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosításához a 9. § (1) bekezdésében előírtakon felül, megfelel az alábbi feltételeknek:
a) törvényes képviselője vagy személyesen közreműködő tagja, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó személyében jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban „érvényes” státuszban szerepel,
b) törvényes képviselője, személyesen közreműködő tagja, vagy munkaviszonyban álló foglalkoztatottja, vagy egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó természetes személy
ba) felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,
bb) rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet,
bc) legalább 5 éves időtartamban, jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban bejegyzett, és
c) az erdészeti szakirányító vállalkozás – ide nem értve az egyéni vállalkozó szakirányító vállalkozást – az erdőgazdálkodásába vont összes terület alapulvételével, minden megkezdett ezer hektárja után legalább egy jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik, törvényes képviselőjét, személyesen közreműködő tagját, munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatottját, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó természetes személyt figyelembe véve.”
Fentiek alapján az erdészeti szakirányító vállalkozás kritériuma gazdasági társaság esetén teljesíthető alkalmazott újtán akkor is, ha maga a cégvezető vagy a cégtulajdonos nem jogosult erdészeti szakszemélyzet 9§ (1) d) és 9§ (2).
Egyéni vállalkozónak saját magának kell ennek megfelelnie.
Erdőgazdálkodásra jogosult kiemelt besorolást azonban már kizárólag akkor kaphat egy cég (jogi személy), ha a vagy a cégvezető, vagy a személyes közreműködő tag maga is szakirányú képesítéssel rendelkezik. Egyéni vállalkozónak pedig személyében kell teljesítenie az összes előírt feltételt (10§ a) pont).
Reméljük választ kapott kérdésére.
Bejegyzés: Erdészeti szakszemélyzet - új rendelet, új szabályok
Fiáth géza 2020.06.21. 22:05:52
• gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó
• elektronikus kapcsolattartás
• legalább 1 „érvényes” státuszú jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik: (maga a vállalkozó ilyen, cég esetében vagy a vezető vagy a személyesen közreműködő tag "vagy a munkaviszonyban álló foglalkoztatottja ilyen"!!!!! ( ezt nem látom a jogszabályban ?)
Bejegyzés: Erdészeti szakszemélyzet - új rendelet, új szabályok
2019.06.13. 06:03:49
"23. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőnek minősülő föld használatára vonatkozó bejegyzés erdőgazdálkodói nyilvántartásból történő törlésére irányuló hivatalból indított eljárást folytat le
a) természetes személy erdőgazdálkodó halála vagy erdőgazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén,
b) a használati jogosultság megszűnése esetén, illetve
c) ha az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tudja igazolni a használati jogosultságát.
(2) A használati jogosultság megszűnését az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság részére 8 napon belül bejelenti. Ha az erdőgazdálkodó erdőnek minősülő föld használatára szerződés alapján jogosult, a bejelentéséhez csatolnia kell a szerződés megszüntetését igazoló okiratot, kivéve, ha a használat a szerződés szerinti használati idő letelte miatt szűnt meg."
Bejegyzés: Mi lesz veletek megbízott erdőgazdálkodók – III.rész
gigabursch 2019.06.04. 19:04:39
Köszönöm!!!
Bejegyzés: Hasznos cikkek erdőgazdálkodóknak
2019.06.01. 11:31:42
Véleményem szerint az Evt. 113. §. (25a) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy a törvény erejénél fogva megszűnő megbízási jogviszonyokra a határozott idejű szerződésekre vonatkozó előírás ráhúzható. Erről ugyan is az említett jogszabályi hely nem rendelkezik.
Amiről rendelkezik, az a következő:
"(25a)531 A (25) bekezdés szerinti szerződések 2020. május 7-én hatályukat vesztik, az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból."
A hangsúly a "törli" szón van. Miután az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel hatósági eljárás keretében történik, és gyakorlatilag konstitutív, vagyis jogot keletkeztető procedúra, így annak törlése,miután jogot szüntet meg, vagyis az ügyfél(erdőgazdálkodó) jogait érinti, szintén csak hatósági eljárással oldható meg. Ezt egyébként nemcsak az Akr. hanem az Evt. is rögzíti.
"105/A. §381 (1) Amennyiben e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, az erdészeti hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásokba történő bejegyzésnek, törlésnek, adatmódosításnak kizárólag közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy más közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel alapján van helye."
Miután minden hatóság által vezetett nyilvántartás, így az erdőgazdálkodói is közhiteles nyilvántartás, a nyilvántartásból való törléshez is hatósági jogi aktusra van szükség, melyet az erdészeti hatóságnak hivatalból kell elindítania, és arra csak jogerős határozat (közokirat) alapján van lehetőség.
Megjegyzem továbbá, hogy nem csak, az 1996. évi LIV. törvény alapján van helye a törlésnek, hanem a törvény hatályba lépése előtt kötött megbízási szerződések alapján is.
Ez egyébként szintén az általam fölvázolt jogértelmezést erősíti.
Az Evt, ugyan is konkrét jogszabályi helyet hív föl (1996. évi LIV. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontja), illetve a '96 előtt megkötött megbízási szerződéseket. Vagyis a '96. évi törvény esetében nem a megbízási jogviszony a mérvadó, hanem az, hogy a szerződés megfeleljen a törvény 13. § (4) bekezdés a) pontjának. Nos jelen ismereteim alapján borítékolható, hogy ezt az erdészeti hatóságok nem fogják vizsgálni. Mint ahogyan azt sem fogják vizsgálni, hogy egyes konkrét szerződések valóban megbízási jogviszonyt takarnak-é a régi Ptk. előírásainak megfelelve. Egy szerződést ugyan is nem az elnevezése, hanem a tartalma szerint értékelünk.
Mindent egybe vetve, az erdészeti hatóságoknak az erdőgazdálkodói nyilvántartásból való törlést határozat formájában kell meghozniuk, biztosítva a fellebbezési jogot.
Mindaddig, amíg ezen határozat nem válik jogerőssé, addig az erdőgazdálkodói jogok, és kötelezettségek a nyilvántartásban szereplő erdőgazdálkodót illetik, kötelezik.
Bejegyzés: Mi lesz veletek megbízott erdőgazdálkodók – III.rész
Dr.Balogh 2019.05.20. 09:24:07
jó a kérdésfelvetés, sokszor kell tisztázni ezeket a fogalmakat.
A társult erdőgazdálkodás fogalmát az SZJA törvény nem adja meg.
Azonban az Erdőtörvény igen:
20/A. § (3) „Ha a közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egységet a tulajdonostársak többlethasználati megállapodás vagy földhasználati szerződés útján nem adják egy személy használatába, akkor azon
a) erdőbirtokossági társulat alapításával vagy
b) erdőkezelésbe adás útján
társult erdőgazdálkodást kötelesek folytatni.”
Tehát az valósít meg társult erdőgazdálkodást, aki ebt-t alapít (feltételezzük, hogy ha meglévőhöz csatlakozunk, az is megfelel) illetve aki erdőkezelővel az Erdőtörvény 21/A és 21/B§-ai szerint erdőkezelésbe adja az közös tulajdonú erdőt.
Ki is az erdőkezelő, akivel a fenti szerződést meg lehet kötni? Az Erdőtörvény 21/A § (1) bek-ében adják meg a fogalmát: „…. az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által erdőkezelőként nyilvántartott erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő)…”
Sajnos az a rendelet, amely a pontos feltételeket megadná, és amely alapján egy erdészeti vállalkozás erdőkezelőként nyilvántartásba kerülhetne, még nem jelent meg.
Így a társult erdőgazdálkodás megvalósítására gyakorlati lehetőség csak erdőbirtokossági társulat keretében van.
Azonban ne feledjük, hogy az Ön által hivatkozott SZJA szabály szerint:
Adómentes az erdőről, az ….erdőnek minősülő föld használati jogosultságának átengedése fejében, …… az erdőnek minősülő föld tulajdonosa vagy a haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha az erdőnek minősülő föld használatba adására …..kötött megállapodás (szerződés, …..) alapján – határozatlan időre szóló megállapodás esetén a jogosultnak az erdőnek minősülő föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság részére tett kiegészítő nyilatkozata alapján – a használatba adás ….. időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri.
Fentiek alapján egy többlethasználati megállapodás is lehet alapja az erdőből származó adómentes jövedelemszerzésnek.
Bejegyzés: Mi lesz veletek, megbízott erdőgazdálkodók? I.rész
Oszi51 2019.05.17. 09:50:12
Kérdésem: van -e ilyen szerződés megkötésére minta, egyáltalán törvényi lehetőség?
Tisztelettel: Birck László erdőmérnök, erdőgazdálkodó
Bejegyzés: Mi lesz veletek, megbízott erdőgazdálkodók? I.rész
szekimilu 2018.12.21. 16:58:36
Csevegés vége
Írj be üzenetet...
Bejegyzés: Mi lesz veletek, megbízott erdőgazdálkodók? I.rész
Patkó I 2018.08.30. 18:55:24
2006 óta vagyok megbízási szerződéssel erdőgazdálkodó. A volt férjemnek és az ő testvérének van kevesebb , mint 5 % tulajdona ( 17 hektárból nincs egy hektárnyi részük se ). Nem kommunikálunk egymással. Tudom e regisztráltatni magam az ő hozzájárulásuk nélkül?
Bejegyzés: Mi lesz veletek, megbízott erdőgazdálkodók? I.rész
Dr.Balogh 2018.05.17. 20:33:38
a jelenleg hatályos Erdőtörvény vonatkozó, 72 § (3) bekezdése pontosan így szól: "Nem kell erdőfelújítási biztosítékot nyújtania az erdőgazdálkodónak az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt esetben, ha az erdőterv által az erdőrészletben lehetővé tett tarvágást legfeljebb az érintett terület felén végzi el, és azt csak az erdőfelújítás 52. § (3) bekezdésében foglalt eredményességgel történő végrehajtását követően folytatja."
Az idézett paragrafus abban az esetben nem alkalmazható, ha az erdőfelújítási biztosítékot az erdőgazdálkodó elmúlt két évi erdősítési határidő túllépése miatt (72 § (1) a) pont) írták elő, csak a másik két esetben.
Ezen kívül az előírt két feltétel úgynevezett konjuktív feltétel, tehát mindkettőnek egyszerre kell teljesülnie.
Az Erdőtörvény fent hivatkozott 52. § (3) -a szerint: " Fokozatos felújító vágással vagy szálalóvágással érintett erdőben a véghasználatot és az erdőfelújítást úgy kell végrehajtani, hogy az idős faállomány és a sikeresen megtelepedett újulat együttes záródása ne csökkenjen hatvan százalék alá. Az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenést – ha a megfelelő fafajú és minőségű újulat természetes úton való megtelepedése nem biztosítható – legkésőbb a soron következő év április 15-ig mesterséges úton pótolni kell."
Ebből sajnos az következik - számomra legalábbis - , hogy csak olyan erdőkben lehet ilyen módon mentességet kérni, amelyet fokozatos felújító vágással vagy szálaló vágással véghasználnak. Azon erdők esetében amelyekben tarvágással véghasználnak, ezt a jogszabályhelyet nem tudja alkalmazni az erdészeti hatóság.
Üdvözlettel
dr.Balogh Natália
erdészeti jogi szaktanácsadó
Bejegyzés: Új kötelező elem az erdő földhasználati szerződésekben/megállapodásokban
Dr.Balogh 2018.03.28. 08:32:39
amennyiben az ingatlan kizárólagosan (1/1) az egyik családtag tulajdona, és a másik - nem tulajdonos vagy haszonélvezeti/özvegy jogosult - közeli hozzátartozó lenne az erdőgazdálkodó, akkor a leendő erdőgazdálkodónak először is földműveként bejegyzésre kell kerülnie. Kettőjük között vagy szívességi földhasználati szerződést, feles bérletet vagy haszonbérletet lehet kötni. Amennyiben a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozók. a haszonbérletet ebben az esetben sem hirdetményezni nem kell, sem hatósági jóváhagyásra küldeni.
A szívességi földhasználat sajátossága, hogy valamennyi bevétel az erdőgazdálkodónál keletkezik, mivel a használatot a családtag ingyenesen, ellenérték nélkül engedte át. Ez az erdőknél nem túl előnyös.
Megbízási jogviszonyt erdőgazdálkodásra a továbbiakban már nem tudnak létesíteni egymás között, kivéve, ha az erdőgazdálkodó erdészeti szakirányú vállalkozóként erdőkezelőként nyilvántartásba kerül.
A szerződésnek - mindegyik típusnak - az Erdőtörvény, a Földforgalmi törvény és az Fétv (2013.évi CCXII.) is meg kell felelnie.
Teljes bizonyító erejű magánokirat lehet (két tanú vagy ügyvédi ellenjegyzés igazolja a felek aláírásának valódiságát).
Bejegyzés: Mi lesz veletek, megbízott erdőgazdálkodók? I.rész
Alert 2018.03.26. 21:59:02
Bejegyzés: Mi lesz veletek, megbízott erdőgazdálkodók? I.rész
Dr.Balogh 2018.02.15. 08:14:11
Ha valakinek van esetleg már ilyen alapon elutasított földhasználat bejegyzése vagy másodfokon ügye, azzal szívesen konzultálnék!
Bejegyzés: Használatba adási tilalom - semmis lehet a földhasználati szerződés!