A módosított Erdőtörvény szerint a földhasználati szerződésben vagy használati megállapodásban szerepelnie kell a "felújítási biztosíték nyújtására vonatkozó rendelkezések"-nek.
Az erdőfelújítási biztosíték bizonyos kockázati tényezők esetére az erdőgazdálkodó által letett összeg, amely a véghasználatra kerülő erdő felújításának biztosítására szolgál.
Az elrendelésének szükségességét az erdészeti hatóság az éves tevékenység bejelentésének elbírálásakor vizsgálja. Általában tehát a szerződés/megállapodás létrejöttekor még nem tudjuk, hogy az erdőgazdálkodónak fognak-e előírni erdőfelújítási biztosítékot vagy sem. Egy kis gondolkodással azonban a valószínűségét meg tudjuk mondani, és ha arra jutunk, hogy ez előfordulhat, mindenképpen érdemes végiggondolni, hogy ez mivel jár majd.
Alaphelyzetben a felek kikötik, hogy a használatba adók ilyet egymással szemben nem követelnek. Ha tudjuk, akkor azt is rögzíthetjük, hogy (egy előző erdőgazdálkodó esetében) ilyen jelenleg nincs az erdőrészlethez rendelve.
Az alaphelyzeten továbblépve azonban, megvizsgálva az erdőgazdálkodónkat és a használatba vétellel érintett konkrét erdőt és az Erdőtörvény előírásait látni fogjuk, hogy az adott erdő vonatkozásában várható lesz-e a biztosíték nyújtási kötelezettség.
Például:
összesen 17 ha-os hrsz-on van egy 10 ha-os véghasználati korú akácos (erdőfelújítási mód természetes- sarj), és egy 7 ha-os fiatal nemes nyaras. Közös tulajdonú a földrészlet. Az egyik tulajdonostárs lesz az erdőgazdálkodó, más területe nincs, ez az első nyilvántartásba vétele.
Mivel a gazdálkodó új, a véghasználati lehetőség pedig meghaladja az 5 ha-t, az erdészeti hatóság a véghasználat elvégzését biztosan erdőfelújítási biztosíték letételéhez köti. Azaz az éves tevékenység bejelentésére kap egy határozatot, hogy addig, amíg hektáronként 300.000 Ft-ot bankgaranciában, ügyvédi vagy hatósági letéti számlán (pénz vagy államkötvény) fel nem mutat, addig bizony nincs véghasználat. Az összeg 70%-át a sikeres I.kivitelkor szabadítják fel, a fennmaradó 30%-ot az erdőfelújítás befejezésekor (3-5 év).
Az erdőgazdálkodó ekkor szembesül azzal, hogy a véghasználathoz 3.000.000 Ft-ot le kell tenni. Földhasználati szerződés esetében (haszonbérlet, feles bérlet) véleményem szerint nincs nagy mozgástér, ott az erdőgazdálkodó kötelezettsége a biztosíték nyújtása. Más a helyzet tulajdonosi megállapodás esetében. Itt érdemes szabályozni a megállapodásban, hogyan teljesítsék az előírtakat. Az erdőgazdálkodó itt is bevállalhatja, hogy ő finanszírozza a biztosítékot, azonban a felek abban is megállapodhatnak, hogy minden tulajdonos hozzá kell járuljon a kötelezettséghez, és az általa "beadott" összeget a felszabadításkor ő kapja vissza.
Érdemes tehát megintcsak vissza nyúlni a szerződés/megállapodás alapjaihoz: erdőgazdálkodó személye - tulajdonosi kör - erdő. Ez a hármas adja meg, hogy milyen típusú és milyen tartalmú szerződést/megállapodást kössenek.
Vonatkozó jogszabáyhelyek:
2009.évi XXXVII törvény 19§ (2) c), 72§,
61/2017 (XII.21) FM rendelet (Végrehajtási rendelet) 48§
Dr.Balogh 2018.05.17. 20:33:38
a jelenleg hatályos Erdőtörvény vonatkozó, 72 § (3) bekezdése pontosan így szól: "Nem kell erdőfelújítási biztosítékot nyújtania az erdőgazdálkodónak az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt esetben, ha az erdőterv által az erdőrészletben lehetővé tett tarvágást legfeljebb az érintett terület felén végzi el, és azt csak az erdőfelújítás 52. § (3) bekezdésében foglalt eredményességgel történő végrehajtását követően folytatja."
Az idézett paragrafus abban az esetben nem alkalmazható, ha az erdőfelújítási biztosítékot az erdőgazdálkodó elmúlt két évi erdősítési határidő túllépése miatt (72 § (1) a) pont) írták elő, csak a másik két esetben.
Ezen kívül az előírt két feltétel úgynevezett konjuktív feltétel, tehát mindkettőnek egyszerre kell teljesülnie.
Az Erdőtörvény fent hivatkozott 52. § (3) -a szerint: " Fokozatos felújító vágással vagy szálalóvágással érintett erdőben a véghasználatot és az erdőfelújítást úgy kell végrehajtani, hogy az idős faállomány és a sikeresen megtelepedett újulat együttes záródása ne csökkenjen hatvan százalék alá. Az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenést – ha a megfelelő fafajú és minőségű újulat természetes úton való megtelepedése nem biztosítható – legkésőbb a soron következő év április 15-ig mesterséges úton pótolni kell."
Ebből sajnos az következik - számomra legalábbis - , hogy csak olyan erdőkben lehet ilyen módon mentességet kérni, amelyet fokozatos felújító vágással vagy szálaló vágással véghasználnak. Azon erdők esetében amelyekben tarvágással véghasználnak, ezt a jogszabályhelyet nem tudja alkalmazni az erdészeti hatóság.
Üdvözlettel
dr.Balogh Natália
erdészeti jogi szaktanácsadó