Izgatottan vártuk, és múlt héten meg is jelent a földhasználatokat IS érintő, már szokásosnak mondható saláta-törvény a Magyar Közlöny 2020.május 28-án kiadott 4 száma közül a 125-ös sorszámúban. 

 Az izgatottság nem azért volt mert maradéktalanul örülhetünk a változásoknak, inkább csak azért, mert félve nézünk az elé, hogy melyik hatóság hogyan fogja értelmezni és alkalmazni az új szabályokat. 

 Komoly változások és gyakorlati oldalról közelítve is hatalmas „meglepetések” találhatóak a törvénymódosításban, melyek első olvasatra nem biztos, hogy feltűnnek. 

 Szembeszökő változás, hogy az erdők használatba adására vonatkozó jogcímek átkerülnek az Fétv-be.  

 A magántulajdonban lévő erdők 3. személy részére történő használatba adását éri a legnagyobb változás.  

A hatálybalépés után 3.személlyel erdőnek minősülő föld használatára vonatkozóan KIZÁRÓLAG erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés, erdészeti integrációs szerződés, illetve erdőkezelési szerződés köthető és KIZÁRÓLAG „erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozással”.  

  A törvénymódosításban azonban több helyen van olyan változás, amiről elsőre nem tűnik fel, illetve nem látható, hogy a mindennapi életben hogyan csapódik le a bevezetése.  

Ilyen például a korábban igen nagy gondot okozó művelési ág kérdése, azaz mi minősül erdőnek és mi nem.   

Július 1-től a Földforgalmi törvény szerint is ugyanis erdőnek minősülő föld az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő ÉS FÁSÍTOTT TERÜLET. 

Meglepetés: önálló alrészleten nyilvántartott fasorokra, szabadrendelkezésű erdőkre, 3.személlyel innentől csak az erdőre vonatkozó szabályok szerint lehet majd földhasználati szerződést kötni!  

 Örömmel üdvözöljük az erdőgazdálkodásra szóló megbízási szerződések hatályban tartását, illetve azt, hogy a megbízott erdőgazdálkodók részére elő-haszonbérleti jogot alapít a módosítás. Amivel vagy tud élni, vagy nem. Ugyanis amennyiben a megbízott erdőgazdálkodó NEM tulajdonos az erdőben, illetve a megbízott erdőgazdálkodó gazdasági társaság, (tehát haszonbérletet kellene kötniük) július 1.-től kizárólag akkor köthetnek újra szerződést, ha „erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás”-nak minősülnek (lásd 244/2020.(V.28.) Kormányrendelet). 

 Minden új jogszabály esetében fontos lenne a hatályba léptető és átmeneti rendelkezések egyszerű és egyértelmű beazonosíthatósága, amely nem csak a jogértők, de a laikus számára is elvárható kívánalom. Bevett szokás, hogy ezeket általában az utolsó paragrafusként, “Záró rendelkezések” címen sorolják be a szerkesztéskor. Itt sajnos nem ez történt. A hatályba léptető rendelkezés a 10. § alatt található a törvénymódosításban, és sajnos az átmeneti időszakra nem gondoltak a jogalkotók.  

A módosításokat minden, 2020.július 1. után az illetékes hatóság előtt indult ügyben alkalmazni kell.  Tehát akinek a szerződése ezen dátum után érkezik a hatósághoz, arra elviekben akár az illetékes Földhivatalnak, akár az erdészeti hatóságnak már az új rendelkezéseket kéne alkalmazni. 

Előfordulhat olyan eset, hogy hatóságilag jóváhagyott haszonbérleti szerződéssel (közlés min.30nap + hirdetményezés 15nap+max.80 napos hatósági jóváhagyás) a július 1. után beadott erdőgazdálkodási nyilvántartásba vételi kérelmet kapásból elutasítják. Látható, hogy minimum 120 napot és megannyi anyagi és adminisztratív befektetést bukhat el a delikvens az átmeneti rendelkezés hiányában. Gondoljunk bele, hogy egy 120 fős tulajdonosi közösséggel kötött haszonbérleti szerződésnél ez mit jelent! Teljesen új szerződést kell írni (változtak a kötelező tartalmi elemek), újra kell mindenkivel közölni (postai feladás költsége), új hirdetményezési procedúra, új hatósági jóváhagyási eljárás. Hovatovább a haszonbérlő jelöltnek az új szabályok szerint „erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás”-nak kellene lennie. Ilyenné azonban csak július 1. után válhat valaki. Hogy mi lesz ennek a menete azt egy következő bejegyzésben taglaljuk. 

Célszerű lett volna olyan átmeneti rendelkezést tenni a módosításba, hogy a már közölt vagy megkötött szerződések vonatkozásában az új szabályokat nem kell alkalmazni.  

Hidegzuhanyként érheti emiatt a nem saját tulajdonban álló területen erdőt telepítőket az, hogy a földhasználatuk létrejöttekor még nem erdőnek minősülő földre szólt a szerződésük, azonban erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi kérelmük benyújtásakor már az új szabályokat alkalmazhatja az erdészeti hatóság. Azaz „erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányú vállalkozásnak” szükséges lenniük ahhoz, hogy erdőgazdálkodóként bejegyzésre kerüljenek és az erdőtelepítési támogatást lehívhassák! Reméljük, hogy nem így lesz, de még nincs kialakult joggyakorlat.   

 Ez volt hát az ízelítő a ránk váró új szabályokból, további részletekért kövessenek minket, illetve továbbra is regisztrálhatnak az Erdészeti Jogi Fórumokra ( Kecskemét, Kaposvár).