Sokakat érintő kérdést tett fel egyik ügyfelem a NAV ügyfélszolgálatának, tekintettel az SzJA törvény és az Erdőtörvény 2017-es módosításaira. Mivel naponta érkeznek kérdések az erdőgazdálkodással kapcsolatos adózásról, a NAV által adott válaszokat szeretném „közkinccsé” tenni.

Az egyik leggyakoribb az adómentességre vonatkozó kérdés.

Az illetékesek által adott válasz alátámasztja, hogy 2016. december 31 után és 2017. szeptember 1. között a közös tulajdonú erdőből származó jövedelem a tulajdonos számára adómentes, függetlenül attól hogy az erdőgazdálkodó milyen jogcím (megbízás, tulajdonosi megállapodás) alapján fizetette azt ki.

Azonban a 2016. december 31-e előtti jövedelem az SZJA mentesség hiányában, a 2017.szeptember 1. utáni jövedelem pedig az Erdőtörvény társult erdőgazdálkodási szabályozás megváltozása miatt – az Ebt-s és az erdőkezelőtől származó kifizetés kivételével – nem adómentes.

A kérdés az alábbiak szerint fogalmazódott meg:

„T. Cím!

Én családi gazdálkodó őstermelő vagyok, leginkább gabonaféléket termelek. Tevékenységi körömbe tartozik az erdőgazdálkodás (társult erdőgazdálkodási tevékenység) is, hiszen tulajdonostársaimmal "többlethasználati megállapodás"-t, illetve "tulajdonosi megállapodás"-t kötöttünk. Egy erdőben én vagyok az erdőgazdálkodó, egy másikban pedig egyszerű tulajdonostárs. Hamarosan mindkettőből árbevételünk  fog származni, ezért kérdéseim arra irányulnak, hogy milyen formában és mértékben kell adózzunk e tevékenység termékeinek (rönkfa, tűzifa, de leginkább "lábon álló erdő") 2018-as értékesítése után, és van-e EHO fizetési kötelezettségünk?
A fakereskedők úgy kérik, hogy minden tulajdonos állítson ki számlát tulajdoni hányadának megfelelően "lábon álló erdő" megnevezéssel. Ez lesz az árbevételünk, viszont költségünk nincs, mert az árba bele lesz kalkulálva (Szja?,EHO?).
Van olyan tulajdonostárs, aki ÁFA körös, ő is a tulajdoni hányadának megfelelően állít ki számlát. Rá is azok a szabályok vonatkoznak (Szja?,EHO?), illetve gondolom ÁFÁ-val növelten állít ki számlát és azt befizeti, a vevő pedig visszaigényli?
A fakereskedő szerint van olyan, hogy "önálló tevékenység"-kénti adózás, akinek nincs és nem is lesz őstermelőije. Igaz az, hogy nekik is adószámot kell váltaniuk és számlát kibocsátaniuk? Ezt hogy adózza le, és fizet-e EHO-t?

Várom válaszukat!”

A NAV válasza:

„Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett elektronikus levelével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást nyújtjuk.

Személyi jövedelemadó:

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 2017. augusztus 31-éig hatályos 17. § (6)-(7) bekezdései úgy rendelkeztek, hogy a tulajdonosok kötelesek társult erdőgazdálkodási tevékenységet folytatni, ha a földrészletnek több tulajdonosa van, vagy az erdőrészlet több földrészletből áll és a földrészletek különböző személyek tulajdonában vannak. Társult erdőgazdálkodás esetén a tulajdonostársaknak egy személy használatába kellett adniuk az erdőt.

2017. szeptember 1-jétől azonban lényegesen megváltoztak a társult erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályok. A korábban hatályos szabályozás lehetőséget adott a tulajdonosi közösségeknek a közös képviseleti társult erdőgazdálkodásra (erdőgazdálkodó kijelölése), az új szabályozás értelmében azonban nem beszélhetünk társult erdőgazdálkodásról, ha a tulajdonosok az erdőt egy személy használatába adják, a társult erdőgazdálkodás csak a tényleges tulajdonosi közösségi használatot (erdőbirtokossági társulat, erdőkezelésbe adás) jelenti.

Az erdőbirtokossági társulati forma már korábban is létezett, az erdőkezelésbe adás azonban egy új társulási lehetőség, melynek lényege, hogy a tulajdonosok az erdeiket erdőkezelőként nyilvántartott erdészeti szakirányító vállalkozás (erdőkezelő) „vagyonkezelésébe” adhatják. Ez az erdőtulajdonosok részéről nem jelenti a használat átadását, az erdőgazdálkodás tartalmi kérdéseiben a tulajdonosok és az erdőkezelő közösen dönthetnek, illetve annak végrehajtásában a tulajdonosok is részt vehetnek. Az erdőkezelő a tulajdonos javára, de saját nevében eljárva folytatja az erdőgazdálkodási tevékenységet, amelynek során az erdei haszonvételeket az erdőkezelő gyakorolja és jogosult az erdő hasznai szedésére. Az erdőgazdálkodásból eredő bevételeket az erdőkezelő szedi be, amelyből a díj levonását követően keletkező jövedelmet a tulajdonos részére megfizeti.

A Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 9.8.1. pontja alapján az erdőnek minősülő föld tulajdonosa, illetve a haszonélvezője által az Evtv. szerinti társult erdőgazdálkodás keretében folytatott tevékenységből származó jövedelem adómentes, feltéve, hogy a társult erdőgazdálkodás időtartama az öt évet eléri. Az adómentességet nem befolyásolja, hogy a földtulajdonos az erdőgazdálkodási tevékenysége (pl.: fakitermelést) őstermelőként, egyéni vállalkozóként, vagy önálló tevékenységet folytató magánszemélyként végzi.

Amennyiben a jövedelemszerzés időpontja 2016. december 31-e utáni időpontra esik, akkor az adómentesség akkor is fennáll, ha a társult erdőgazdálkodásra kötött megállapodás (szerződés, illetve alapító okirat) alapján a felek már az adómentességi rendelkezés hatályba lépése előtt megkezdték a társult erdőgazdálkodást, tekintettel arra, hogy az Szja tv. erre vonatkozóan átmeneti szabályt nem tartalmaz.
Az erdőbirtokossági társulati forma társult erdőgazdálkodásnak minősül, így az erdőbirtokossági társulat tagját az eredményes erdőgazdálkodási tevékenységre tekintettel megillető kifizetésre, juttatásra (pl.: tűzifa) is alkalmazható az adómentességi rendelkezés.

Abban az esetben, ha a magánszemély a fakitermelés során megszerzett fát értékesíti, akkor arra az Szja tv. 58. §-a szerinti ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a magánszemély mezőgazdasági őstermelő, és az ültetvénye részét képező fát értékesíti tüzelőként, mert ez utóbbi őstermelői bevételt keletkeztet [Szja tv. 2. számú melléklet I. fejezet 2. pontja].

Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt):
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat.

Ha a megszerzésre fordított összeg a fentiek szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek, azaz a bevétel a 75 százalékot meghaladóan semmilyen más jogcímen nem csökkenthető.

Az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem után az adó az általános szabály szerinti 15 százalék. Az adót a magánszemélynek az adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

Nem keletkezik adókötelezettség – sem adófizetési, sem bevallási kötelezettség –, ha a magánszemély ingó értékesítéséből származó összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 200 ezer forintot.

Amennyiben az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem a 200 ezer forintot meghaladja, akkor csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 15 százalék adót megfizetni. Ebben az esetben a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak adóját 30 ezer forinttal csökkenteni kell.

Nem kell a magánszemélynek jövedelmet megállapítania, ha az adóévben az ingó értékesítéséből származó bevétele nem haladta meg a 600 ezer forintot. Ha a bevétel az értékhatárt meghaladta, akkor az összes bevételből kell jövedelmet számolni, de itt is érvényesíthető a 200 ezer forintos összeghatár.

Az előzőektől eltérően alakul az adókötelezettség, ha az ingó értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül. Az Szja törvény 3. § 46. pontja értelmében gazdasági tevékenységnek minősül, ha a tevékenységet üzletszerűen, tartós vagy rendszeres jelleggel folytatja a magánszemély, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Abban az esetben, ha a magánszemély az ingó értékesítést gazdasági tevékenység keretében folytatja, akkor az Szja törvény 58. § (3) bekezdés alapján megállapított jövedelem az összevont adóalap részeként, önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé. Ebben az esetben a jövedelem után nem csak a 15 százalék adót kell megfizetnie a magánszemélynek, hanem az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdése alapján a 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást is.

Tekintettel arra, hogy az egészségügyi hozzájárulás költségként történő elszámolására a törvény ebben az esetben nem ad lehetőséget - miután az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell a jövedelmet számítani -, ezért mindkét adó alapjaként az előzőek szerint számított jövedelem 84 százalékát kell figyelembe venni.

Továbbá tájékoztatjuk, hogy a 600 ezer forintos mentességi szabály a gazdasági tevékenység keretében történő értékesítésre is vonatkozik, viszont a 30 ezer forintos kedvezményes szabályt nem lehet alkalmazni.

Általános forgalmi adó, számlázás:

Egyéb információ hiányában a „lábon álló erdő” értékesítésével kapcsolatban nem tudunk másból kiindulni, mint a kifejezés köznapi jelentéséből. Válaszunkat továbbá arra a feltételezésre alapozzuk, hogy ez a tranzakció az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 9. vagy 10. §-a értelmében önálló adójogi megítélés alapjául szolgáló termékértékesítésként megvalósulhat. Ennek rögtöni kiemelése azért szükséges, mert bizonyossággal nem állítható, hogy ez az ügylet a polgári jog szabályai szerint minden további nélkül érvényesen létre jöhet-e, figyelemmel arra, hogy a „lábon álló erdő” a földterületnek, mint ingatlannak az alkotórésze (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:15. §-a).

A fentiek szem előtt tartása mellett az mindenesetre leszögezhető, hogy ez az ügylet csak akkor eshet az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott kompenzációs feláras rendszer hatálya alá, ha az erdő, pontosabban a fa vagy az egyéb erdei növény (a továbbiakban együtt: erdei növény) ilyen állapotában beletartozik az Áfa tv. 7. számú melléklet I. rész A. pontjában meghatározott termékkörbe, melyhez viszont elengedhetetlenül szükséges a termék vámtarifaszámának ismerete. Tarifális besorolási ügyekben viszont egyedül hivatalunk Szakértői Intézete tud tájékoztatást adni, melynek elektronikus elérhetőségi címe a következő: szi@nav.gov.hu

Amennyiben az erdei növény a tarifális besorolás alapján beletartozik a jogosított termékkörbe, akkor önmagában az ügyleti érték nagysága nem számít kizáró oknak a kompenzációs felár alkalmazásában, viszont a felvásárló a kompenzációs felárként megállapított összegre, melynek mértéke 12 % (Áfa tv. 201. § (1) bekezdés a) pontja), adólevonási jogot csak akkor tud alapozni, ha az azzal növelt ellenértéket maradéktalanul megtéríti az értékesítőnek (Áfa tv. 204. § (2) bekezdés a) pontja), és arról felvásárlási okiratot (jegyet) bocsát ki szintén az értékesítőnek (Áfa tv. 202. § (1) bekezdés a) pontja).

Ha azonban a tarifális besorolás alapján az erdei növény nem tartozik a jogosított termékkörbe, akkor az értékesítő nem járhat el a kompenzációs feláras rendszer hatálya alattiként; ilyenkor rá az Áfa tv. általános szabályai vonatkoznak, azzal, hogy 8 millió forint/naptári év felső összeghatárig lehetősége van az Áfa tv. XIII. fejezetében szabályozott alanyi adómentesség választására. Azonban alanyi adómentesség választása esetén is köteles számlát adni értékesítéséről, amelyben ugyanakkor áfa-t nem számíthat fel, és abban egyúttal utalnia kell az alanyi adómentesség tényére (Áfa tv. 187. § (2) bekezdés c) pontja és 169. § m) pontja). Abban az esetben viszont, ha az alanyi adómentességet nem választotta vagy egyébként nem élhet ezzel a joggal, akkor az Áfa tv. első részében foglalt általános szabályok szerint - ideértve az Áfa tv. 82. § (1) bekezdésben meghatározott általános adómértéket (27 %) alkalmazását is! - kell eleget tennie ezzel összefüggő adókötelezettségének, és a számlát szintén ezzel összhangban kell kibocsátania.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.

Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
Dátum: 2018.02.14. 10:45:54
Címzett: ugyfelszolgalat_cc@nav.gov.hu