Nem egyszerű az élet egyéb dolgai mellett egy témaspecifikus blogot is vezetgetni mert a tartalmas,könnyen emészthető és informatív fogalmazás mellett, a rendszerességre is figyelni kell/kellene. Ez rendkívül időigényes dolognak bizonyul, és időből nálunk mindig kevés van.
Téma és esettanulmány lenne bőven, csak kellene valaki aki megírja és továbbadja a tapasztalatokat. Közel egy tucat , tavalyi évben félbehagyott iromány várja hogy befejezzem és remélhetőleg sor is kerülhet majd erre a következőkben.
Az év végi hajrát követően frissen és kipihenve összeraktuk az idei első bejegyzést, egy sokak által nem ismert de valós igényként fellépő témában. Elmondhatjuk hogy a tavalyi évben slágertéma volt a használati megosztás és számos, már bejegyzett illetve folyamatban lévő ügyben működtünk/működünk közre a tulajdonosok legnagyobb elégedettségére.
Ennek az új lehetőségnek folyományaként több ízben sikerült évtizedes ellentétek ellenére is gazdálkodásba vonni rendezetlen területeket , illetve alkalmas arra is hogy a megbízott erdőgazdálkodók a szerződésük hatályvesztése után is (2020.május 07.) visszakerüljenek területük legalább egy részére.
Nem ragozom tovább a felvezetést, a "Tovább" mögött olvashatják az összegzést illetve egy kialakított megosztás magyarázatát. Akinek ezután is lenne kérdése a témában, kérem keresse irodánkat email-en vagy telefonon.
2017.szeptembere óta gyökeresen megváltoztak az erdőre vonatkozó használati szabályok.
A közös tulajdonú erdők tekintetében lehetségessé vált a használati megosztás, és 1 földrészleten belül több erdőgazdálkodó is bejegyezhető.
A társult erdőgazdálkodás már „csak” abban az esetben kötelező, ha a közös tulajdonú erdő tulajdonosai nem tudnak, nem képesek vagy nem akarnak használati rendet kialakítani.
Túl hosszú idő még nem telt el, és a tulajdonosi közösségek még csak ízlelgetik a lehetőségeket. Sokszor kérnek Irodánktól előzetes konzultációt, és mint minden tárgykörben itt is vannak egyszerűbb és komplikáltabb ügyek.
A használati megosztás azt jelenti, hogy a közös tulajdon megmarad, azonban az egyes tulajdonosok területe kijelölésre, „nevesítésre” kerül. Nagyon leegyszerűsítve: a kijelölést megelőzően minden egyes szál fában minden tulajdonosnak meghatározott része volt, a használati megosztással azonban a földrészletben belül már pontosan tudni lehet, melyik fa kié.
Nem keverendő össze a telekalakítással járó, közös tulajdont megszüntető megosztással, amely esetben az eredeti helyrajzi szám megszűnik, és új helyrajzi számok elkülönült tulajdonossal alakulnak ki.
A tulajdoni hányadokra eső területek kijelölése után a következő lépés az önálló erdőgazdálkodási egységek kialakítása.
Normál esetben a kijelölt tulajdoni terület jelentené az önálló erdőgazdálkodási egységet is.
Sajnálatos, ugyanakkor érthető módon az Erdőtörvény tartalmaz területi korlátokat, amely alatt nem alakítható ki önálló erdőgazdálkodási egység. Átlagosan 30 méternél keskenyebb vagy 1 hektárnál kisebb erdőgazdálkodási egységek nem hozhatóak létre.
Emiatt a tulajdoni hányadokra eső területek kijelölése nem – mindig – egyenlő az önálló erdőgazdálkodási egységekkel.
Ha vannak olyan tulajdonosok, akiknek a tulajdoni hányadára eső terület nem éri el az 1 ha-t, akkor a területük ugyan kijelölhető, azonban valamelyik másik tulajdonostárssal kell összeállnia ahhoz, hogy egy önálló erdőgazdálkodási egységet tudjanak alkotni. Ezen kívül például ha a tulajdonosi körben egy családból több mindenkinek is van tulajdoni része, akkor az ő területük is egyben tartható egy önálló erdőgazdálkodási egységként.
A gyakorlatban tehát viszonylag sokszor előfordulhat, és teljes mértékben megoldható hogy 20 tulajdonos 20 területe kerül kijelölésre, de csak 3 önálló erdőgazdálkodási egység kerül kialakításra. Tehát a lehetőségek tárháza majdhogynem végtelen.
A kijelölésről:
Általában területarányosan történik a kijelölés, azonban az erdő állománya, kora és alakja miatt néha célravezetőbb az értékarányos kijelölés. Ebben az esetben vagy területben kompenzálják egymást az egységek, vagy pedig egy egyszeri pénzbeli kompenzációban is megegyezhetnek.
A használati megosztás során nem kell az erdőrészlet határokhoz igazodni, azok megoszthatóak.
A kijelölés során figyelemmel kell lenni az önálló erdőgazdálkodási egységek megközelíthetőségére is. Az Erdőtörvény a telekalakításra vonatkozó szabályok előírásainak betartását a használati megosztásra nem írja konkrétan elő, de azokat érdemes szem előtt tartani.
A kijelölés egyetlen tulajdonos jogi vagy gazdasági érdekét sem sértheti. Amennyiben a használati megosztás bejegyzésre kerül és a kisebbségben maradt tulajdonosok nem értenek egyet a kijelöléssel, a többség döntése ellen polgári bírósághoz fordulhat. A bizonyítási teher a jogsérelem vagy gazdasági sérelem tekintetében a pert kezdeményezőn van.
Az írásba foglalásról: A jogszabály által megkövetelt írásba foglalás nem csak arról szól, hogy a felek megegyeznek a kijelölés helyében, a területében és a sorszámozásban.
További megegyezéseket is rögzíteni kell/lehet/szükséges. Ilyen eset, ha az egyik egységnek biztosítani kell a másik számára a bejárást. Vagy ha a felek területi vagy pénzbeli kompenzációban egyeznek meg. Az Erdőtörvény szerint az erdőfelújítási biztosíték nyújtásáról is rendelkezni kell a feleknek.
Érdemes végiggondolni, hogy a kialakított egységek már egy teljesen önálló használat alá vont területté válnak, és a csoportoknak „semmi köze” a másik gazdálkodásához.
Gondolni kell továbbá az erdőtervi előírások módosítására is, hiszen az Erdőtörvény vonatkozó előírásai a tulajdonosi hozzájárulásról nem csak az önálló erdőgazdálkodási egységbe jelölt tulajdonosokra, hanem a teljes tulajdonosi körre vonatkoznak.
A leggyakrabban feltett kérdések:
Hogyan jön létre?
A használati megosztás szótöbbséggel, 10% tulajdoni arány feletti tiltakozás esetén 2/3-os tulajdoni aránnyal rendelkező döntéssel létrejön. Mindenkivel igazoltan közölni kell, és legalább 30 napos nyilatkozattételi időt kell biztosítani részükre. A törvényi vélelmeket (Fétv 71§ ) alkalmazni kell.
Azonban a módosítás eltérő módon lehetséges: a bejegyzés után az önálló egységek már csak egyhangú döntéssel módosíthatóak.
Eladható-e a tulajdoni hányad?
A használati megosztás a tulajdonnal való rendelkezést – például a tulajdonrész eladását – csak részben befolyásolja. A tulajdoni rész forgalomképes, tehát eladható, ajándékozható, cserélhető, azonban a fennálló használati rendről mind a szerző felet, mind az eljáró ügyvédet tájékoztatni kell, hiszen a szerző félnek tudnia kell, hogy a közös tulajdonon belül mely területet veszi meg.
Az elő-haszonbérleti jog alakulása: ha a kialakított önálló erdőgazdálkodási egységet haszonbérbe akarják adni, akkor a másik egységbe jelölt földműves tulajdonostárs elő-haszonbérleti jogot gyakorolhat. Erről a jogról lemondani általánosságban, a használati megosztás írásba foglalásánál nem lehet. Csak a konkrét ajánlat megismerése esetén mondatható le erről a jogról az elő-haszonbérleti jogosult.
Miért nem a közös tulajdont szüntetik meg, ha már a használati megosztásban megegyeznek?
A telekalakítással járó, közös tulajdont megszüntető eljárásokhoz valamennyi tulajdonos írásos beleegyezése szükséges, a” megadottnak tekintendő” vélelmek nem alkalmazhatóak. Az elhunyt és a fel nem lelhető tulajdonosok esetében ügygondnoki vagy bírósági eljárás szükséges, hogy az aláírásokat pótolják. Ezen kívül egy nagy számú tulajdonosi kör – adott esetben több, mint száz fő – ügyvéd előtti aláírása szinte megvalósíthatatlan. A használati megosztás esetén az Fétv 71§-a szerinti törvényi vélelmeket alkalmazni kell/lehet, így a nyilatkozni nem tudó vagy nem akaró tulajdonosok esetében a használati megosztásoz való hozzájárulás megadottnak tekinthető.
A menetrendről:
A használati megosztásokról szóló tulajdonközösségi döntést írásba kell foglalni. A jelenlegi joggyakorlat szerint a használati megosztásról szóló írásbeli megállapodást legalább a tulajdoni hányad szerinti szótöbbségnek el kell fogadnia. Ha a tulajdoni hányad szerinti, összességében minimum 10% tulajdoni hányaddal rendelkező tiltakozik a kijelölés ellen, akkor a megállapodás létrejöttéhez már a teljes tulajdoni hányad 2/3-a szükséges, ide számítva a „hozzájárulás megadottnak tekintendő” törvényi vélelem szerinti tulajdoni hányadokat is.
A megállapodás elválaszthatatlan melléklete a használati megosztással kialakított önálló erdőgazdálkodási egységek jelölését és sorszámozását tartalmazó, 30 napnál nem régebbi hiteles erdészeti térkép. A térképen a jelölést jogosult erdészeti szakszemélyzetnek kell ellenjegyeznie.
A jelölésnek alkalmasnak kell lennie az erdőterven való átvezetésre, tehát ha erdőrészletek is megosztásra kerülnek, akkor a kialakult egységek koordinátáit, a változás utáni terület-kimutatást és erdőrészlet leírólapokat is készíttetni kell a jogosult erdészeti szakszemélyzettel.
Kell-e földmérő a használati megosztási vázrajz készítéséhez? Ez mindig ügytől és ügyféltől függ, azonban az erdészeti térképet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzését nem lehet kikerülni. Az már az ügy bonyolultságán és az ügyfeleken múlik, hogy mindkét mérnök szakembert meg tudják-e vagy meg akarják-e finanszírozni. Ha esetleg a földrészlet alakja, vagy a használati osztóvonal földmérési szaktudást igényel, akkor pedig kénytelenek a földmérőt is bevonni az ügybe.
Mindenképpen javasolt, hogy a megállapodás megszövegezéséhez csak a térképi munka végleges változatának birtokában lássanak hozzá. Így az ott alkalmazott sorszámozást, területek nagyságát és elhelyezkedését pontosabban foglalhatják írásba és jobban tükrözheti a felek egyezségét. A hiteles, papír alapú erdészeti térkép lekérése és szakszemélyzet általi ellenjegyzése azonban „csak” a legvégén, a szerződés aláírásának megkezdése előtt célszerű, hiszen a jogszabály a 30 napnál nem régebbi térképet ír elő. A 30 napos határidőt - álláspontom szerint - a megállapodás első közlésétől (első elfogadás vagy első postára adás dátuma) kell számítani.
A használati megosztás még egészen új lehetőség az erdőgazdálkodásban - így a többség még idegenkedik tőle - azonban már több esetben is sikerült évek óta rendezetlen gazdálkodási viszonyú erdőket gazdálkodásba vonni, ennek az opciónak köszönhetően. Nem kell feltétlenül a „nadrágszíj” parcellákra gondolni, hiszen még egyszer: a tulajdoni hányadokra eső területek kijelölése nem egyenlő a használati megosztással kialakított önálló erdőgazdálkodási egységekkel.
Jogeset: a jelen bejegyzéshez mellékelt ügyben 1 helyrajzi számot 3 erdőrészletet és 28 tulajdonost érintett.
Az ügyben a megosztás a teljesen egyhangú, tulajdonosi közösségi akaratot tükrözte.
A használati megosztás mindhárom erdőrészletet érintette.
6 önálló erdőgazdálkodási egység került kialakításra, ebből ötben több tulajdonos területe lett úgy, hogy az önálló erdőgazdálkodási egységen belül az egyes tulajdonosok területének konkrét jelölését mellőztük.
Egyetlen önálló erdőgazdálkodási egység volt, ahol egy tulajdonos területe fedte le az önálló erdőgazdálkodási egység teljes területét.
Fentiek alapján készült egy - a használati megosztással járó használati rend kialakítására szóló - tulajdonosi megállapodás, hiteles erdészeti térkép melléklettel. Ezt valamennyi tulajdonos és özvegyi/haszonélvezeti jogosult aláírta.
Készült továbbá a kialakított önálló erdőgazdálkodási egységek közül öt esetében egy-egy további többlethasználati megállapodás, melyet már csak az adott egységbe jelölt tulajdonostársaknak kellett aláírni. Az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi kérelem melléklete az egységek kialakítására vonatkozó,a használati megosztásról szóló tulajdonosi megállapodás és térkép, és az egységre szóló többlethasználati megállapodás.
Azon önálló erdőgazdálkodási egység vonatkozásában, amelyik egyetlen tulajdonos területével egyezett, ott az erdőgazdálkodó bejegyzéséhez elegendő egy erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi kérelem és a használati megosztásról szóló tulajdonosi megállapodás és térkép.
Valamennyi kérelem melléklete továbbá a megosztás után kialakuló erdőrészletek leírólapja és terület-kimutatása is.
Fentiek alapján érdemes valamennyi egységre szóló kérelmet egyszerre beküldeni az erdészeti hatósághoz, hogy az erdőrészletek megosztását egyszerre tudják kezelni.
