Erdőgazdálkodás egy jogász szemével..

Erdőjog §

Erdőjog §

Mi lesz veletek, megbízott erdőgazdálkodók? II.rész

A nem túl optimális eset: A felek között egyetértés van, de a jogszabályi előírások a földhasználati szerződés megkötését gátolják.

2018. június 11. - Dr.Balogh

Mint azt már sokan tudják, 2018.december 31-én hatályukat vesztik a korábbi, 1996-os Erdőtörvény szerint kötött, erdőgazdálkodási tevékenység ellátására szóló megbízási szerződések.

A jogszabály szépen fogalmaz és azt mondja ki, hogy az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból. A törlés természetesen magukat az erdőgazdálkodókat érinti, minden jogukkal és kötelezettségükkel együtt.

Naponta kapok az erdőgazdálkodóktól kérdéseket, hogy mi ilyenkor a teendőjük.

 Az ideális – LINK -   esetről az előző bejegyzésben már szó volt.

A mostani bejegyzés arról a nem igazán optimális esetről szól, amikor a megbízott erdőgazdálkodó nem rendelkezik tulajdonjoggal az erdőben, és ugyan a felek – a tulajdonosok és az erdőgazdálkodó – a továbbiakban is együttműködnének, azonban a jogszabályi feltételek nem teszik lehetővé azt, hogy a régi erdőgazdálkodó végezze továbbra is az erdőgazdálkodást.

Mi lehet az oka, és mi lehet a megoldás? 

Az egyik gyakori ok, hogy jelenleg földhasználatot az szerezhet aki magánszemélyként földműves, vagy cégként mezőgazdasági termelőszervezet. A földhasználat megszerzésére nem vonatkozik az a területi engedmény, mint az adásvételre (nem földműves is szerezhet termőföld tulajdont ha a meglévő és szerzett föld összterülete az 1 hektárt nem haladja meg.)

Ez a kérdés természetes személy erdőgazdálkodó esetén még viszonylag könnyen orvosolható. Erdőgazdálkodói státusza ugyanis megalapozza a földműves bejegyzését.

A következőket kell tennie:

  1. hatósági igazolás kérése földműves bejegyzéshez az erdészeti hatóságtól – nyomtatvány a portal.nebih.gov.hu oldalon elérhető. Ez igazolja, hogy a kérelmező már 3 éve erdőgazdálkodási tevékenységet végez a saját neve alatt.
  2. árbevétel igazolása, többféle lehetőség:

2.1) adóigazolás (pl egyéni vállalkozó erdőgazdálkodónál)

2.2) őstermelői betétlap(őstermelő vagy családi gazdálkodó erdőgazdálkodónál)

2.3) nem volt bevétel az elmúlt 3 évben: NAK igazolás a „még nem hasznosulásról”- keresse a falugazdászát

  1. földműves bejegyzés iránti kérelem benyújtása a Földhivatalnál, (nyomtatvány a foldhivatal.hu oldalon,) melléklete az 1. és 2. pont szerinti iratok.

Ha kizárólag az erdőgazdálkodásra alapozza annak igazolását, hogy az elmúlt 3 évben erdőgazdálkodási tevékenységet végzett, akkor azt még most, év vége előtt meg kell tennie, mert december 31-el a 3 év megszakad. Ha az erdőgazdálkodás mellett más mezőgazdasági tevékenysége is volt az elmúlt 3 évben, akkor rendben lehet a bejegyzés december 31 után is. 

Cég esetében azonban már nehezebb a dolgot helyre tenni.

Cég akkor lehet mezőgazdasági termelőszervezet, ha:

  • a főtevékenység már 3 éve 01 vagy 02 teáor kódú tevékenység, valamint
  • az elmúlt 3 évben az árbevétel legalább fele 01 vagy 02 tevékenységből származott, és
  • ha a vezető tisztségviselője mező- vagy erdőgazdasági végzettségű vagy 3 éves ilyen irányú üzemi gyakorlata van.

A legtöbb probléma az árbevétel igazolásával szokott lenni, hiszen az erdő sajátossága, hogy nem minden évben van belőle bevétel. Ha a cégnek más profilja is van, akkor nem biztos, hogy az arányok az elmúlt 3 évben elérik az 50%-ot. Márpedig mezőgazdasági termelőszervezet bejegyzés nélkül földhasználatot nem lehet szerezni. Megoldás lehet, hogy új céget alapítanak, és azt újonnan alapított mezőgazdasági szervezetként bejegyeztetik, majd erre a cégre kötik a haszonbérleteket.

A másik gondot az Fétv (2013.évi CCXII törvény) 2018 januárjában hatályba lépő módosítása okozza, és ez már bizony komolyabb problémát vet fel. 

Az Fétv 11/A§-a kimondja: „A Földforgalmi törvény 13. § (1) bekezdése szerinti, a föld használatának más részére át nem engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés semmis.”

Tehát ha az adott földrészletre haszonbérleti/feles bérleti szerződést kellene kötni, és van egyetlen olyan személy is, aki a Földforgalmi törvény hatálya alatt szerzett (2013.december 15. után) a tulajdonszerzésekor megtette a kötelező nyilatkozatot, hogy az adott tulajdoni hányadot saját maga használja (adás-vétel, csere, részarány kiadás, végrendeleti öröklés), arra az adott tulajdoni hányadra nem köthető meg a földhasználati szerződés.

A megbízott erdőgazdálkodó oldaláról a következő kérdéseken kell végigmenni:

Az adott földrészleten erdőként nyilvántartott területek megegyeznek-e az Országos Erdőállomány Adattár adataival?

Ha nem, először a művelési ág rendezéséről kell gondoskodni, ami egyes esetekben magas költséggel járhat (földmérés, változási vázrajz, minőségi osztályba sorolás, átvezetés díja).

Ha az ingatlan-nyilvántartási és erdőtervi adatok egyeznek áttérhet a földhasználat megszerzésének kérdésére.

  1. I) Tulajdonosok vagyok-e az adott földrészletben?

1) IGEN

  1. a) teljes területen szeretnék továbbra is gazdálkodni és mindenki használatba adja nekem továbbra is az erdőt?

IGEN

teendő: többlethasználati megállapodás tulajdonosok tulajdoni hányadának kijelölésének mellőzésével

  1. b) CSAK A SAJÁT TERÜLETEMEN szeretnék gazdálkodni?

IGEN

Tulajdoni hányadomra eső terület eléri az Erdőtörvény szerinti legkisebb önálló erdőgazdálkodási egységre vonatkozó területi korlátokat?

IGEN

teendő: használati rend kialakításával használati megosztás és önálló erdőgazdálkodási egység kialakítása

  1. c) VAN OLYAN TULAJDONOS AKI NEM AKARJA HASZNÁLATOMBA ADNI A TULAJDONI HÁNYADÁRA ESŐ TERÜLETET?

IGEN

Erre/ezekre a tulajdoni hányad(ok)ra eső terület eléri az Erdőtörvény szerinti legkisebb önálló erdőgazdálkodási egységre vonatkozó területi korlátokat – akár együtt ?

IGEN

teendő: használati rend kialakításával használati megosztás és önálló erdőgazdálkodási egység kialakítása.

Ha egy önálló erdőgazdálkodási egységbe több tulajdonos tulajdoni hányada került kijelölésre, akkor az erdőgazdálkodó bejegyzéséhez további többlethasználati megállapodás szükséges.

NEM ÉRI EL az átlagosan 30 méter széles és 1 hektárt: életbe lép az Erdőtörvény 20/A§ (3) bekezdése: „Ha a közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egységet a tulajdonostársak többlethasználati megállapodás vagy földhasználati szerződés útján nem adják egy személy használatába, akkor azon

  1. a) erdőbirtokossági társulat alapításával vagy
  2. b) erdőkezelésbe adás útján

társult erdőgazdálkodást kötelesek folytatni.”

Bár ebben az esetben is inkább a tulajdon és használat korlátozásáról beszélhetünk, és nem a tulajdonosok szabad döntési jogáról, hiszen nem azért nem alakítanak ki használati rendet mert nem akarnak, hanem azért mert a feltételek nem adottak.

2)NEM VAGYOK TULAJDONOS AZ ADOTT TERÜLETEN

a)Földműves vagyok-e? Ha nem, bejegyzésre alkalmas vagyok-e?

IGEN

b)Kik, mikor és milyen jogcímen szereztek tulajdont a földrészleten? (2013.dec.15 után adás-vétel, csere, részarány kiadás, végrendeleti öröklés)

Az erre a kérdésre adott válasz eldönti, hogy a teljes terület vagy csak egy része lesz a földhasználati szerződés tárgya.

Csak egy része, akkor a haszonbérletettel együtt használati megosztás(tulajdoni hányadok kijelölése) és önálló erdőgazdálkodási egység kialakítása(esetleg egy önálló egységbe több tulajdonos jelölése szükséges) is szükséges. A tulajdonosok tulajdoni hányadára eső területek aránya dönti el, hogy lehet-e önálló egységeket kialakítani. Ha nem, marad a társult erdőgazdálkodási kötelezettség.

Lesz tehát olyan földrészlet, ahol bizonyos tulajdoni hányadok még a felek akarat esetén sem lesznek haszonbérbe adhatóak.

Lesz olyan erdőgazdálkodó – különösen gazdasági társaságok esetén – ahol még a felek akarata ellenére sem lesz megoldható a haszonbérbe adás, mert az erdőgazdálkodó személye nem lesz rá alkalmas. 

Nem kis fejtörés elé állít tehát minket a jelenlegi szabályozás.

Ahogy nem kis fejtörést okoz az sem, hogy a felek jogi viszonyában mit okoz a megbízási szerződés hatályvesztésének törvényi kimondása.

A Polgári Törvénykönyv (2013.évi V törvény)szabályozza a megbízási szerződést, a feleket ezen konstrukcióban terhelő kötelezettségeket és jogosultságokat. Ezen szabályokról a Ptk 6: 272§-tól a 6:280§-ig terjedően olvashatnak.

Normál esetben, ha a szerződés felbontásra kerül, akkor a feleknek megtérítési igénye lehet a másik fél felé. Így például a megbízó (erdőtulajdonos) felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor. Vagy ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor.

Esetünkben azonban nem a felek általi közös akaratról vagy a valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozatáról beszélünk. Az az eset áll fenn, amikor az állam törvényi úton beavatkozott az állampolgárok polgári jogi jogviszonyába. Jogilag tehát a Ptk erre vonatkozó paragrafusai nem biztos, hogy alkalmazhatóak. Hiszen a szerződés hatályának megszűnése igazából rajtuk kívül álló ok miatt, törvényi előírás következtében áll be.

De akkor hogyan és mi alapján rendezzék a megbízás alapján az elszámolásaikat? A Ptk  6:279. § -a szerint [Elszámolás]A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.”

Ez a rendelkezés alkalmas arra, hogy az erdőgazdálkodó rendezze a sorait az erdőtulajdonos felé. Azonban az erdőgazdálkodónak milyen jogalapon jár és kitől, jár-e egyáltalán kártalanítás?

Ha például 2001-ben véghasznált erdő tekintetében a megbízott erdőgazdálkodó annak reményében vállalta el a megbízást és került bejegyzésre, hogy az általa megfinanszírozott és elvégzett erdőfelújítás utána következő véghasználatból ő részesül, de ez most nem valósulhat meg?

az I.rész itt olvasható   a III.rész viszont itt

LXXI. Fejezet

Felelősség közhatalom gyakorlásával okozott kárért

6:548. § [Felelősség közigazgatási jogkörben okozott kárért]

(1)136 Közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási perben nem volt elhárítható.

(2) Közigazgatási jogkörben okozott kárért a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel. Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a kárért az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik.

6:549. § [Felelősség bírósági, ügyészségi, közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárért]

(1)137 A bírósági és az ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kárigényt bírósági jogkörben okozott kár esetén a bírósággal, ügyészségi jogkörben okozott kár esetén a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése.

(2) A közjegyzői és a végrehajtói jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása